A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton limnologiája
28 A szél és a denlve/lácziók. A part felé ß szög alatt hajló irányban fúvó X erejű szél nem fogja egész X erejével a partnak hajtani a vizet, hanem csak azzal a komponensével, mely a partra merőleges. Ha a szélerőt megfelelő hosszúsággal ábrázolom, úgy hogy kétszer akkora szélnek kétszer olyan hosszú vonal feleljen meg, úgy egy igen könnyen áttekinthető rajzot készíthetünk az értelmezett viszonyokról. Jelentse a 17 ábrában ab vonahossz az A szélerő nagyságát. A szél iránya a nyíllal van jelölve. A szélnek csak a partra merőleges komponense, A, — A cos a nagyságú szél fog a duzzadás előidézésére hatni. Az A 2=Asina a parttal párhuzamosan fut s ha ebben az irányban végtelen hosszúnak képzeljük a partot, úgy a vízszinváltozásra hatása nincs. Ha c. szög, amelylyel a szélirány hajlik a merőlegeshez, nagyobb 90°-nál, vagyis a szél a parttól ferdén elfúj, úgy a partra merőleges komponens, A t negativ lesz, ami azt jelenti, hogy a szél a vizet Aj-gyei arányosan apasztja. Rajzoljuk fel egy szélrózsában a szelek irányát a következőképen (18. ábra) Egy O pontból kiindulólag, mint az ábra mutatja, felfelé húzunk egy sugarat s írjuk rá ENE, mert ennek a szélnek van Keszthelyen a legnagyobb duzzasztó hatása (képzeljük partvonalnak a NNW — SSE vízszintes vonalat) O pontból lefelé a WSW szél sugarát húzzuk meg, mert ez apasztja legjobban a vizet Keszthelynél. A vízszintes irányokban azután jobbra felrakjuk SSE, balra a NNW szél sugarait s megfelően a szélrózsán szokásos módon közbe iktatjuk a többi irányokat. Most a sugarakat a központból kiindulólag osszuk be egyenlő 10 részre az 1-től 10-ig számozott körökkel. Tudjuk, hogy a szél-erőt a meteorológiai feljegyzésekben 1 tői 10-ig szokás számlálni : 1 jelentvén a leggyengébb, 10 a legerősebb szelet. A sugarak hosszai az ábrában a megfelelő körökig jelentsenek olyan erős szelet, mint a milyen az illető kör száma. Most azután vetítsük a szeleket mind az ENE— WSW irányra, vagyis szerkesszük meg a szeleknek erre, mint a partra merőleges irányra jutó komponenseiket. Miután az ábra szimmetrikus a függélyes tengelyre nézve, az éjszak (N) irányú szelek vetülete ugyanakkora lesz, mint a délkeletieké (SE); az éjszakkeletieké (NE) ugyanakkora, mint a keletieké (E) stb A N, NE, E és SE szelek pozitív komponenseket adnak, tehát duzzasztó hatással vannak, míg a NW, W, SW, S szelek negativ komponenseikkel mint apasztó hatásúak szerepelnek. Egészen hasonlólag szerkeszthetünk egy ilyen szél-diagrammot Kenesére is, csakhogy itt a WSW irány lesz felül és az ENE alul; a SSE balról és a NNW jobbról. íj. ábra. A szél felbontása.
