A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton limnologiája
26 A szél és a denlve/lácziók. IV. FEJEZET. A szél és a denivellácziók. 1889. július 14-én délután Arácsról lementem fürdeni a tóra, daczára, hogy az éjszaki eget gyanús, ólomszürke felhó'k kezdték borítani. Azonban roppant fülledt volt a levegó', egy falevél sem mozdult. Alig hogy a vízbe mentem, a hegyek mögül rendkívüli sebességgel gomolygott elő egy éj-fekete felhő, kísérve irtóztató orkántól, mely felforgatott mindent, ami csak mozgatható volt, felragadta a port egész a felhőkig s olyan vehemencziával támadott meg engem is a vízben, hogy alig bírtam kimászni a sátorba. S amint némi ruhát öltök magamra, bámulva látom, hogy a víz majdnem teljesen eltűnt a sátor alól, pedig annak czölöpjei mintegy 40—50 cm.-es vízben szoktak állni. Alig 5 perez alatt, mialatt a szélvész talán át sem ért a déli partra, képes volt a vizet az éjszaki parton mintegy 30 cm.-rel lesülyeszteni. Hogyan lehetséges ez ? A levegő súrlódása olyan nagy a vízben, vagy a széllel járó légnyomás-kiegyenlítődés közben keletkezett olyan nagy mechanikai hatás, mely képes volt ezt a hatalmas denivellácziót létrehozni ? Nem volt-e ez csak egy specziális eset és más szélviharok alkalmával talán nem keletkezik denivelláczió. Az oczeánok partjain igen gyakran bámulhatjuk azt a tüneményt, hogy ha erős szél fuj a tenger felől a part felé, úgy egy hatalmas áradat keletkezik, a tenger vize megduzzad, elönti a partokat s a folyó torkolatokba nagy sebességgel ömlik be. A hollandi partvédelmek rendkívül sokat szenvednek ezektől a viharszülte áradásoktól (Sturmfluth). Ha a Balti tengeren erős délnyugati szél fúj, akkor a Frische Haffban megárad a tenger vize s nagy sebességgel folyik felfelé a Pregel folyó torkolati szakaszán, úgy hogy Königsbergnél, a torkolattól 10 km.-rel feljebb még mindig 1 m.-nél is nagyobb sebességet lehet észlelni. A «Deutsche Seewarte»-hoz intézett jelentések szerint*) a Jahdebusen nyugati partján a Grode nevű lapály Wilhelmshafen és Schillinghörn mellett víz alá kerül mindig, amint heves viharok vannak. Mióta a Seewarte viharjelzései közöltetnek, a schillinghörni világító torony őrének jelentése szerint, kevesebb marha pusztul el a viharok dagályai miatt. Focke**) 106 községet számlál fel, ezek közt 11 szigetet, melyeket a viharok áradásai elpusztítottak és pedig a következőleg: Elpusztult 1086-ban 1218-ban 1216 1300-ig. . . . 1300 körül A XIII. század végén . A XIV. század elején . 1354-ben 20 a Dollartban 14 a Dollartban 7 község 8 1 község 3 a Jahde-ban 5 község » *) Beiheft zu den Monatsheften der Deutschen Seewarte 1889. **) Beiträge zur nordwestdeutschen Volks- und Landeskunde.
