A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton limnologiája
21 A balatoni limnograf-görbék tanulmányozása. káltabbak, nehezebben distingválhatók. Eddigi ismereteink is legnagyobb részt beltengerek mozgásaira vonatkoznak, melyeken az árapály ugyan kevésbé, de az aritmusos mozgások sokkal pregnansabb módon fejló'dnek ki. * * Úgy a szabályos, mint a szabálytalan mozgások okait általában három tényezőben kereshetjük. Az a k. b. 3'0 m. mély, 650 km 2 területű vízréteg, mely a szilárd kéreg egy sekély mélyedését kitölti s Balatonnak neveztetik, alulról a szilárd kéreggel, felülró'l a levegővel van érintkezésben. Miután magában a víztömegben nem tehetünk fel olyan akár fizikai, akár chemiai változásokat, melyek ilyen mozdulatokat hozhatnának létre, az egyensúlyi helyzetet megváltoztató hatást a víztömeg okvetetlenül kivülró'l kapja, vagy a szilárd kéregről, vagy az athmosferáról, vagy pedig olyan erők folytán, melyeknek nincs anyagi közvetítőre szükségük, így pl. a Nap és Hold kozmikus vonzása. A szilárd földkéregnek számos befolyást tulajdonítottak, mint azt a tavi ingások vizsgálatának történeténél látni fogjuk, de a földrengés feltevésén kívül a többi mind az erőszakosan keresett okok közé tartozik. Innen tehát egyedül a földrengésre számíthatunk, mint ható okra. Az athmosfera, mely a víz felszínével közvetlenül érintkezik, mint tudjuk, nagy befolyással van a tó felszínének alakjára, azt simán hagyja, vagy hullámzó mozgásba hozza, höméksékletét, színét, chemiai összetételét megváltoztatja, minél fogva élhetünk azzal az alapos gyanúval, hogy az athmosfera változásai folynak be a vízfelszín mozgásaira is. A szél és a légnyomás változása két olyan mechanikai tényező, amelyeket okvetlenül meg kell vizsgálnunk lehetséges hatásaiban s csak ha ezekkel nem tudjuk kellőleg interpretálni a tüneményeket, akkor szabad más magyarázat után is nézni. Még egy hatásról kell megemlékeznünk, mely a tengerek legszembetűnőbb szabályos mozgásának oka, mely kívül áll a földön születő erőkön s ez a Hold és Nap vonzása. Lehetséges, hogy a Hold és a Nap szabályos futásokban ép úgy hoznak létre árapályt, mint a tengeren. Azonban a tó két vége közt a kulminácziók közt négy percznyi időköz van, vagyis, ha a Hold Kenesén kulminál, négy perez múlva Keszthelyen fog kulminálni, miből láthatjuk, hogy a Hold vonzása következtében a nehézkedés megkisebbedik ugyan, de a megkisebbedés Kenesén és Keszthelyen oly keveset külömbözhetik, mely teljesen figyelmen kívül hagyható. Egyébiránt a részletes számítást meg fogjuk ebben a dologban is ejteni, de csak az előbbi két főok hatásának vizsgálata után. Most válaszszuk egészen külön a szabályos és szabálytalan mozgásokat s mint két egészen külön álló tüneményről indítsuk meg vizsgálódásainkat. Hogy miért tárgyalom először a szabálytalan arithmusos mozgásokat, ennek oka a következő. A szabálytalan mozgások komplikáltabb tüneménynek látszanak azelőtt, aki az okokat nem vizsgálta még meg. Azonban, mint látni fogjuk, a szabálytalan, arithmusos kilendülések adják egyenesen az impulzust szabályos ingások létrejövetelére, miért is kétségkívül előbb kell őket tárgyalnom. Azonkívül, mint látni fogjuk, a szabálytalan mozgások az oksorozat tekintetében egyszerűbb tünemények is, mint a periodusos, rithmusos mozgások.
