A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton limnologiája
394 A szabálytalan mozgások. III. FEJEZET. A szabálytalan mozgások. Szabálytalanoknak kell neveznem a tó bizonyos vízszínváltozásait. Ez a lapidáris elnevezés nem akarja azt jelenteni, mintha ezekben a mozgásokban nem volna semmi rendszer, hanem egyedül a rithmus hiányát akarja jelezni, vagyis, hogy a mozgásnak grafikus ábrája megközelító'leg sem önthető egyszerű mathematikai formulába, úgy mint pl. a Léman seiche-ainak sinus-vonalai. Általában ez a szabálytalanság általános a balatoni limnogrammokon, keresni kell azokat a helyeket, ahol szabályos részletek előfordulnak, sőt ha van is a tó felszínének valamely szabályos, rithmusos ingása, ez rendesen mint valamely szabálytalan ingásnak a tarkázó részletezése tűnik fel. Általában, mint már mondottuk, a tó sohasem marad nyugodtan, szakadatlan sorban váltakoznak egymással szabályos, majd szabálytalan ingások. Nyugodtnak nevezhetjük a tó felszínét, ha az ingások amplitúdója, úgy a részletekben, mint a főbb vonásokban belül marad a 3—4 czentiméteren s az ingások időtartama 3 órán alul nem marad. Hogy miért épen 3 órát mondok, ez nem önkényes felvétel, hanem ez az időtartama körülbelül azoknak a szabályos ingadozásoknak, melyek csakis zavart meteorologiai viszonyok közt jönnek létre. A nagyobb időtartamú ingások legnagyobb része szabálytalan, csak kétféle nagyobb időtartamú szabályos ingás van s ezek is, ellenkezőleg az előbbiekkel, csakis nyugodt időjárás esetében jönnek létre. Ezekből a mérsékelt, kevés jelentőségű mozgásokból helyenként kiválnak hirtelen duzzadás vagy apadás szülte hullámok, anélkül, hogy akár sűrűbb, akár nagyobb amplitúdójú mozgás előzné meg őket. A víz egész nyugodtan, minden nagyobb rázkódás nélkül duzzad fel a tó egyik felén, apad le a másikon, maximuma körül egy kissé tétováz és aztán megint némi ingások közben visszaszáll eredeti nivója körüli vízállásra, hogy folytassa fáradhatatlan, folytonos, de nyugodt libegéseit. Ilyen pl. az 1894. szeptember 24-i nagy hullám (30.-ábra), vagy az 1895. szeptember 23-i kisebb. Néha nem egyedül, hanem kettesben, vagy többesével állnak egymás után, mint pl. az 1895. április 17. és 18.*), vagy 1895. május 7, 8, 9.-i hullámok. (Lásd 32., 33. ábrákat.) Mindazáltal az ilyen nyugodt hullámok aránylag ritkábbak. Rendesen és különösen akkor, ha a hullámok igen nagy amplitúdóval bírnak, akkor közel sem ilyen simák, hanem teménytelen egyéb mozgásokkal, szabályosakkal és szabálytalanokkal, sőt néha olyan szabályos rezgésekkel vannak tarkázva, hogy ezeknek a másodrendű lengéseknek az amplitúdója nagyobb, mint magáé a fő hullámé. Ilyen pl. az 1895. április 5. (31. ábra), 1895. június 5. (34. ábra) és 1895. június 20.-i denivelláczió (35. ábra). Rendesen nem is magukban állanak, hanem követi őket, vagy néha megelőzi egy-egy a közepesnél nagyobb hasonló vagy ellenkező értelmű hullám, mely szintén a szabálytalanok közé tartozik. *) Helytelen beállítás folytán a kocsi egészen a sín végéig kitért s tovább nem írhatott, minélfogva a maximum nincs kitüntetve.
