A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája

263 homokban. A felfeccsent víz ugyanis a turzás hátán azonnal beszivárog a homokba s alig ér le egy kevés a turzás belső pereméhez. így tehát az átdobott víz sebessége és tömege folyton csökkenik, tehát munkaképessége is, azért a homokszemeket elejti útközben. Ha a lejtő hajlásszögét mesterségesen megváltoztatjuk, akkor az átdobott és lefolyó víz sebessége nem csökkenik többé egyenletesen, amint a víz a lejtőn lefut, hanem vagy nagyobb, vagy kisebb mértékben a kelleténél. Ha a sebesség túlgyorsan csökkenik, akkor a homokszemeket mindjárt a lejtő elején lerakja, tehát meredekebbé teszi a lejtőt s így minden helyen megnövekedik a lefolyó víz sebessége. Helyreáll tehát megint a normális lejtő. Ha pedig a lejtő annyira meredek, hogy az átlökött víz sebességének csökkenése igen lassú, akkor a homokszemeket messze el tudja vinni, a lejtő alján halmozza fel, ezzel lankásabbá teszi a lejtőt s az egyensúlyi helyzet, a normális lejtő, ismét helyreáll. Ami áll a turzás hátán levő lejtőre, ugyanaz áll a turzás homlokára is. Ez is csak akkor lehet egyenletes lejtő, ha a fellökődő víz sebessége is egyenletesen csökkenik. A fellökődő viz kezdő sebességét csökkenti a nehézség gyorsulása és a súrlódás. Ha nem volna egyenletesen csökkenő sebessége a fellökődő víznek, akkor nem lenne egyenletes a lejtő, hanem homorú, vagy domború. Homorú lejtő esetén a fellökődő víztömeg sebessége igen gyorsan csökkennék (nem lineárisan) s ebben az esetben a homokszemeket már igen korán elejtené s felhalmozná a lejtő lábánál mindaddig, míg a lejtő megint egyenes lesz. Domború lejtő esetén a szemeket túlmessze felszállítaná s fenn rakná le az él közelében, mindaddig, amíg a lejtő helyre nem áll. Kétségtelenül komplikált és érdekes jelenség ez, de matematikai formába alig lehetne önteni a súrlódás ismeretlen volta miatt. A 120. ábrán az előző napi vihar turzása előtt sokkal kisebb, új turzás épült. Ennek nem az az oka, hogy most kisebbek voltak a hullámok, mint előző nap, hanem az, hogy ezen a helyen a szélduzzasztás miatt előző nap magasabb volt a vízállás. Felvethetjük most a kérdést, hogy a víz nyugalmi helyzetének pontos határvonalához, a víz igazi széléhez képest hol keletkezik? .A hullámok átbukva jönnek ki a lankás homokfenéken s az átbukott hullám messze kiloccsanik a szárazra. Azután érkezik a parthoz a hullámvölgy s az imént partra dobott víztömeg most gyorsan' lefut s egy pillanatra a víz széle messzebb bent van a tó felé, mint nyugalmi helyzetben. A kiloccsanó hullám legtávolabbi vízrészecskéitől kijelölt vonal és a visszahúzódó hullám legszélső vízszéle közti távolságot nevezzük a hullámmorajlás játékterének (121. ábra). Ezen a játéktéren a kigördülő hullámok meglódított víztömege folyton csökkenő sebességgel szalad fel, míg végre rendetlen határral elvégződik. Ott, ahol a roham elvégződött, a legkönnyebb anyagokat, a vizén úszó habittyát, a homokszemnél könnyebb csigahéjtöredékeket, magokat, kis téglamorzsákat stb., ren-