A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
264 A Balaton hid rogra fiája. 122. ábra. A kigördülő hullámok határainak nyomai. AB a turzás gerinc/vonala, CD a viz széle nyugalom pillanatában. detlen vonalban felsánczolja, néhány milliméternyi széles és néhány tizedmilliméternyi magas sánczocskában. Ezek a rajzok a rendetlenül kigördülő hullámok nyomán jól látszanak (122. ábra). A nehezebb homokszemeket nem tudja ilyen messze elszállítani. Leejti azokat a játéktéren, a homokszemek súlyának megfelelően. Az így kicsit emelt térszínen a következő hullám már még kevésbbé bírja fellökni a legsúlyosabb szemeket s lassankint lejtő keletkezik, amelynek elméleti lába ott van, ahol a játéktér vízfelőli határa van. Innen kezd tehát a turzás növekedni s a hullámok játékterét foglalja el, s állandóan egyenletes erősségű hullámzás esetén a teljesen kész turzás éle olyan magasan van, amilyen magasra a hullámok még éppen fel tudnak lódulni. A turzás homloka meredekebb, mint az eredeti játéktér volt, de kétségtelen, hogy a megtört hullám molekuláinak sebessége a játéktér felső határán is 0 lesz, meg a turzás homlokán is 0 lesz, mire az élhez ért. Ha feltesszük, hogy mindkét lejtőn egyenlő a súrlódás, akkor a lejtőkön való mozgások törvénye értelmébe;í a turzás gerinczének éppen olyan magasan kell lennie a turzás lába fölött, mint a hullámok játékterének felső határa az alsó határ fölött (123. ábra). A hullámok játékterén rendesen sokkal nagyobb a súrlódás az eredeti tilaj egyenetlenségei, a növényzet, a kivetett nádszálak stb. miatt, azért a turzás éle rendesen magasabb, mint a játéktér felső határvonala. Teljesen sima homoklejtőn azonban a tapasztalat ezt az elméleti törvényt biztosan igazolja. Az ilyen egyenletes lejtőn képződött turzás mögött tehát meg nem változott vízállás esetén, a hullámzás megszűnte után, nem maradhat víz, mert hisz a nyugalmi víz-szél körülbelül a turzás testének a közepetáján menne végig, párhuzamosan a turzás élével. A turzás mögött levő teknő tehát magasabban van, mint a víz felszíne, a homok pedig könnyen átereszti a vizet, ott tehát nem maradhat meg. Esős időben a partról befolyó víz sok agyagot, iszapot hoz, ezzel eltömi a turzás homokszemei közt nyíló hézagokat, a víz nem szivároghat el olyan könnyen s ideiglenes laguna támadhat ott, de magasabban, mint a tó felszíne. Növekedő vízállással azonban megváltozik az állapot! Ha a vízállás növekedése oly lassú, hogy vele a turzásképződés lépést tud tartani, akkor a turzás éle mind magasabb és magasabb lesz, az elméleti hullámjátéktér felső határának megfelelően' Messze felülemelkedik tehát a part lejtős széle fölé s ha megszűnt a hullámzás, a turzáson keresztüldobált és keresztülszivárgott víz megtölti a turzás mögött levő 123. ábra. A turzás homloklejtője és a hullámok játéktere közti viszony. AB a játéktér, AC a turzás homloka, C és B egyenlő magasságban van. 124. ábra. Közép-vízállás partvonala.
