A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
256 A Balaton hi drogra fi ája. homokból álló falak tekintenek a tó felé s lábuknál egészen fiatal törmeléklejtő van. A törmelék előtt vízszintes pannóniai agyaglapok érintkeznek a tó vizével s itt minden turzás hiányzik. Sehol a tó mentén ilyen fiatalos pusztulást nem láthatunk, mint itt. A Fonyódi-hegy után következik a tó legnagyobb abráziós öble, a NagyBerek. Ezt is, mint a bogiárit, deflácziós szintek veszik körül, sőt a tőzeglápból több ilyen sziget emelkedik ki, ezek is le vannak abradálva, de nem olyan mélyen, mint a láppal fedett részeken. Ezek a szigetek könnyen felismerhetőleg a somogyi halomgerinczek folytatásaiban vannak, a Berek felé tölcséresen nyíló völgyek között. Ezt a Berket zárja el a legnagyobb balatoni turzásrendszer, ma már majdnem egész hosszában szőllőkkel, nyaralókkal belepve. Balatonkeresztúrnál csatlakozik a herényi halomgerinczhez. A meredek, de már megállapodás felé hajló herényi szaka111. ábra. Tőzegvágás a boglári berekben. dékok előtt széles, erősen kavicsos turzásrendszer vonul el. Hogy a kavics honnan származik, azt bajos megmondani. Rajta fekszik a vízszintes pannóniai agyagrétegeken, amelyek úgy végződnek itt lépcsőzetesen, mint Fonyódnál. Balatonberény fürdőtelep villái alatt kezdődik a turzásoknak nevezetes szétágazódása. Ezek egészen új képződmények, mert eredetileg itt széles nyílás vezetett át a Kis-Balatonba. Az eredeti, régi turzás a Kender-tó felé nyúlt el s szegélyezte a B.-Szt.-György felől lejövő, lassan ellankásodó lejtőt. Az új turzás már akkor keletkezett, amikor a fenéki töltés a római telep köveiből fölépült s összeszorította a nyílást. A Kis-Balatonban a tőzeges talajú nádas közvetlenül abráziós felszínekkel, majd deflácziós felszínekkel van érintkezésben s turzásjelenség nincs. A Diás szigetek pannóniai rétegekből álló felszíne is egész egyszerűen megy át a sásos tőzegtalajjal a nádasba. A Keszthelyig terjedő S—N irányú partok szinte szenilisek, az eredeti főpart
