A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)

Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája

A Balaton hidrografíája. 257 112. ábra. A Fonyódi-hegy parti dünéinek elméleti vázlata. 1. Pannóniai homok. 2. Lószós máladék. 3. Omlások törmeléke. 4. Magas-parti diine. 5. Balaton. lankás, gyepes, a partszegélyen meglehetős kevés munkát végeznek a hullámok, mert a keleti szél ritka, s ha van is, télen szokott fújni, amikor a tó be van fagyva. A déli partok szakadékos részeiről egy nevezetes jelenséget kell még felemlítenem. Ez a parti-düne keletkezése a magas-partok peremén. Két helyen lehetett ezt megfigyelnem. Az egyik, a tanulságosabb, Fonyód, a másik a világosi partok. Fonyódon a meredek partfal homokos részeit az északi viharok megtámadják s ha valami kis eróziós beréselés barázdálja a falat, ezen a kis barázdán fölkergeti a szél a homokot s fenn, a hegyperemen rakja le, ahol mindig egy kis szélárnyék képződik (112. ábra). 1915 április havában a templom, illetőleg a kis gloriette alatt egy kis barázda következtében a szélnek nevezetes támadó helye keletkezett. Fenn a peremen széles féltölcsér, ez alatt meredek kis rovátka s ez alatt finom homokból és agyagból álló, meredek törmelékgarmada keletkezett (113. á.). A Spitzbergákon tanulmányozott, hasonló jelenség terminológiáját itt is megtartva,

1 a felső, széles féltölcsért tölcsérnek, a szűk rovátkát garatnak s a törmelékhalmazt törmelékgarmadának neveztük, mert a törmelékkúp a vízzel szállított hordalékból felépített kúpokra már le van foglalva. Itt pedig a garmada szárazan hull össze, még pedig a szél munkájának hatására. A felső tölcsér szélessége mintegy 15—20 méter, a garat szélessége 3—4 m, a szakadékos fal magassága a tó felett 50—60 méter. A tölcsér közelebbi képét a 114. ábra mutatja. A tölcsér felső peremén a homokos pannóniai rétegek látszanak, vízszintes településben. A homokon keresztülhatoló repedések mentén leszivárgó víz, úgy látszik, egy parányit összeczementezi a homokot, mert a szél finoman kipreparálja ezeket az összevisszamenő ereket, de oly lazák ezek is, hogy tapintással alig vehetnők észre, hogy keményebbek, mint a homokrétegek többi része. Fonyódi tartózkodásom alatt néhányszor néztem meg a töbröt s a szél munkáját szépen lehetett észlelni. Viharban nem lehetett megállni a tölcsér mögött, szembe nézve a tóval, í^fiÉeL-/ .V"; ' . j , 113. ábra Deflácziós garatrendszer a Fonyódi-hegy oldalán. 1 L. CHOLNOKY J : A Spitzbergák. Földr. Közi. 1911. XXXIX. k. 328. lap A Rulaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. II. rész. 17