A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
216 A Balaton hidrografiája. Azon a helyen tehát, ahol rendes időjárás alkalmával az évi legalacsonyabb vízálláskor a mélység egy láb, ott száraz esztendőben a legkisebb vízállás idején a mélység csak 4 hüvelyk. Ugyanezen a helyen az évi legmagasabb vízállás idején a mélység rendes évben 4 láb és 3 hüvelyk, míg igen száraz esztendőben csak 3 láb és 5 1/ 2 hüvelyk. Mivel a Sió eredetének feneke 3 öllel és 5 1/., lábbal magasabban van, mint a Balaton legmélyebb helyének feneke, nem csoda, hogy a Sió gyakran egészen kiszárad, ha ilyen nagy apadás észlelhető a tavon. Ha a Sió eredetének fenekét mélyítjük s közelebb hozzuk a tó legmélyebb fenekéhez, akkor a tó vizének is megfelelően alá kell szállnia. De ezt a herkulesi nagy munkát évekkel ezelőtt Somogy és Veszprém vármegyék igen szomorú eredménynyel kísérelték meg, amint mondják, mert néhány ezer ember dolgozott nyolcz napig a Sió-nyílás kiásásán s az egész munkát az északi szél, a felvert hullámok segítségével, egyetlen éjjelen megint betemette. Ez a nem várt kedvezőtlen esemény volt az oka — KRIEGER véleménye szerint — hogy a legtöbben teljesen haszontalannak és hiábavalónak tartottak minden igyekezetet, amit a Balaton lecsapolására fordítottak s nem is jósoltak semmi jó eredményt a mult eseményeiből ítélve, hacsak más útat nem találnak a tó kiszárításának a megkezdésére, mint amit eddig követtek, ámde a Sió-folyó itt veszi nyílását a Balatonból ! A folyó eredete Foknál van s folyása közben négy határos vármegyét választ el egymástól: t. i. Somogyot Veszprémtől és Fejért Tolnától. Útközben csak két patak gyarapítja vizét, az ádándi és az enyingi, amelyet Tiszta-viznek neveznek. Egész terjedelmében mocsaras, de mocsarai mégis más természetűek, mint a kaposi és sárvízi mocsarak, mert a Sió mocsaraiba a vizek gyepes, füves felszíni rétegeket mosnak bele a szárazföldről s kisebb fajsúlyánál fogva ez az anyag a felszínen úszik s megszámlálhatatlan úszó sziget szolgál a lakosságnak kaszálóul. Bár bőven van ilyen kaszáló, használatuk nehézségekbe ütközik, mert a szénát róluk csak kemény fagyban lehet kihozni; télen az elöntött területek könnyen kaszáihatók. A Balaton áradásainak oka az, hogy a kifolyás eredetének feneke huszonöt és fél lábbal magasabban van, mint a tó fenekének legmélyebb része. A Sió mocsarainak oka a folyó medrének elfajulása, mert: 1. A kilitii malom és Szabadi határa közt eldugulás van, amelyről azt mondják, hogy azok a munkálatok okozták volna, amelyeket évekkel azelőtt Somogy és Veszprém vármegyék hajtottak végre, hogy a Sió eredetét kinyissák. 2. A fenn említett úszó szigetek közül sok megtorlódott a mederben. 3. A Tisztavíz mocsaraival való összefolyás után meg éppen eltűnik a folyó a láp alatt s csak kevéssel Hídvég fölött bukkanik újra elő, persze útjában erősen hátráltatva. 4. A Kapós beömlésén alul ismét el van dugulva. 5. Azonfelül még néhány malom gátja is elzárja az egész völgyet s feltartóztatja a vizet. A malmokra vonatkozó adatokat a IX. tábla világosabban feltünteti. Ennyi akadály elegendő, hogy megmagyarázza a Sió mocsarait. Legfontosabb közöttük az ötödik helyen említett. A szabályozás és lecsapolás lehetősége az előbb említett IX. táblából kiviláglik. Mivel a Sió esése a Balaton felszínétől (egészen a Sárvízzel való egyesülésig) hét öl és 2 3/ á láb, a tó legnagyobb mélysége pedig négy öl és három láb, azért a tó teljes kiszárítása lehetséges.
