A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
A Bain ton hidrograt iája. 217 Bizonyos, alább kifejtendő okokból mégis K RIEGER inkább ajánlja, hogy a tó felszíne csak három öllel és két lábbal szállíttassék alább, amikor is még mindig lesz a folyónak 3 öl, 5 láb és 9 hüvelyk esése. A munka hasznát azzal mérhetjük meg, hogy mennyi árvizes terület mentesíthető s a tó területéből mennyit lehet kiszárítani. A VII. tábla mutatja, hogy a Balatonból mennyi területet lehet kiszárítani, a háromféle terv szerint külön-külön. Az első terv szerint a szárazra jutott terület nagyságát a táblázat első oszlopában látjuk. Az első terv szerint a tó vízszínét egy öllel szállítanók alább. A második terv szerint a tó színe 2 öllel sűlyesztetnék, a harmadik szerint 3 öllel és 2 lábbal. A táblázat végeredménye szerint szárazra kerülne az első terv szerint 11,466 hold a második terv szerint 19,249 a harmadik terv szerint ... 129,738 „ Az adatok táblázatban vannak feltüntetve könnyebb összehasonlítás végett, s hogy a növekedő költségek számítása is világos legyen, a XII. táblában hasonlóképpen fel vannak tüntetve a szükséges munkálatok költségei. Minthogy a X. táblázat a Sió völgyében 58687-2 hold (1200 Q öles!) kiszárítható területet mutat ki, ez még mindegyik, fennebb kimutatott balatoni területhez hozzáadandó. így lesz az összes mentesíthető terület az első terv szerint .... 17,334' 1/ l 6 hold a második terv szerint . . . 25,117 1 1/ l6 a harmadik terv szerint . . . 135,606 8/i6 » Ha egy holdról csak 2 forint évi haszonra is számítunk, akkor a kiszárított terület évi jövedelme az első terv szerint .... 34,669 frt 37 kr. a második terv szerint . . . 50,235 „ 37 „ a harmadik terv szerint . . 271,213 „ — „ Ezen felül még közhaszonnal jár a Kapós folyó mellékének kiszárítása, a hajózás és kereskedelem megnövekedése és végül a szomszédos mocsarak kiszárításának lehetősége. Ez a terv mutatja a szabályozás és kiszárítás módját. A tervezet alapjául a VI. táblázat szolgál, amely a tóba folyó vízmennyiséget mutatja ki s amelyhez a IX. tábla adataival kombinálva, a lecsapoló csatorna méreteinek alkalmazkodnia kell. A csatornák méreteit a XI. táblázat mutatja be. 1. Mindenekelőtt a KL csatornarész (1. az I. tábla 2. rajzát) a simontornyai malmoktól a Sárvízzel való összefolyásig négy ölre kiszélesítendő s ahol szükséges lesz, kilencz láb mélységre kimélyítendő. 2. Kiásandó a térképen vastag fekete vonallal kitüntetett új csatorna a K, J, H—A betűk mentén Ezt a csatornát A pontnál az első terv szerint .... 2 öllel és 3 lábbal a második terv szerint. . . 3 „ „3 a harmadik terv szerint . . 4 „ „3
