A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
XII. FEJEZET. A tó lefolyása. A Balatonnak valószínűleg nem nagyon régi lefolyása van Siófoknál. Ez a Sió-folyó. Keletkezése még nincs egészen tisztázva, de valószínűleg egészen normális hidrográfiai fejlődés eredménye. A Siótól délnyugatra és északkeletre rendesen megvannak a NNW— SSE irányú tektonikus szélbarázdák. A Sió vonalát éppen a Csajágon, Enyingen és Városhídvégen keresztül húzódó ilyen vonal metszi. Vele párhuzamos a Szilasbalhási és a Sárvízcsatorna vonala. De ezeken kívül érvényesülnek a somogyi latitudinális törések is, a Balaton vonalával párhuzamosan. Tudjuk, hogy ezeket a Jaba, a Kis- és a Nagy-Koppány, meg a felső Kapós völgye jellemzik. Két-két folyó közt mindig az elvetődött rög úgy billent ki, hogy északi széle emelkedett, déli széle sűlyedt. Ezt fennebb már jellemeztük. Ez a latitudinális vetődés rendszer párhuzamos, tudjuk, a baranyai hegyvidék hasonló vonalaival. Erre észak felé mind elvégződnek, vagy elsimulnak azon a vonalon, amit a Balaton keleti végétől Szekszárdig húzhatunk. A pikkelyes szerkezet széle tehát a Balaton keleti vége közelében van, éppen a Sió mentén. Ahol pedig a pikkelyes szerkezetű rész a nem pikkelyes részszel érintkezett, ott természetszerűleg bizonytalan lefolyású területek keletkeztek. Hisz a Sió-völgy esése a Balatontól egész Simontornyáig, tehát a völgy tengelyében mérve valami 45 km hosszúságon összesen csak 3 méter! Simontornyánál tehát a Sió völgye még mindig magasabban van, mint a Balaton feneke közepesen! Kissé nagyobb esése van a völgynek a Balatontól Jutig, de aztán igen kicsiny esésű rész következik Városhídvégig. Városhídvégen alul gyenge rohanója van a folyónak, itt kezdődik normális völgye. Minden jel arra vall, hogy a Kabóka-patak 1 volt eredetileg a fő folyó. Ez Enying felől jön, Faluhídvégnél nyílik bele a Sió-völgybe. A mai torkolat fölött, a Kavicsos-domb előtt kellett lennie a vízválasztónak, mert ezen felül a Sió völgye nem eróziós völg}', hanem tómedenczék sorozata. Bátran mondhatjuk, hogy a Kabóka völgye a fővölgy, ennek iránya egyenesen folytatódik s a Sió ebbe a fővölgybe, mint mellékvölgy torkolik bele. Ennek bizonyítékai a következők: 1. Az egyesülés után a Sió-völgy a Kabóka irányát követi, ebbe az egyenes, majdnem meridionális irányú völgyrészletbe a felső Sió derékszög alatt torkolik, mint kifejezetten mellékvölgy. 1 Krieger Sámuel szerint Tisztavíz (1. üescriptio). Ma is így nevezik legalsó folyását.
