A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
185 2. A Kabóka elég nagy esése egyenletesen simul bele a Sió esésébe. A Sió esése az egyesülés után növekszik meg s innentől kezdve jelzik nagy esését a felvételek is, meg saját tapasztalataim is. Ezzel szemben a felső Sió esése sokkal kisebb, mint az egyesülés helyén a Kabóka-Sió esése. A régibb felvételek igen élénken jelzik az esés megnövekedését a városhídvégi malom alatt. Természetesen csak itt, mert a malom duzzasztó gátja az esésben törést okozott. Különösen élénken feltűnik ez a nagy esésnövekedés BESZÉDES JÓZSEF eredeti tervén. 1 Sajnos, az adatokból nem lehet pontosan kivenni az esés mértékszámát, de a rajzon, persze torzítva, a 1 25 vízszínesés Városhídvég fölött —Városhídvég alatt pedig Tehát a rajz szerint 25-szőr akkora az esés. Ez természetesen a rajz torzítása következtében igen nagy, de sajnos, a metszet horizontális mértéke nincsen megadva, mert nem tudjuk, a folyó sodrában, vagy a völgyfenék középvonalában, vagy ennek vetületében van-e rajzolva. Erre még visszatérünk. Csak annyi bizonyos most, hogy az esés rohamosan megnől Városhídvégnél s olyan nagy lesz, mint a Kabóka-patak esése, míg a felső Sió esése lényegesen kisebb ennél. Ez a rohanó sebesség Ozorán is felismerhető. Ugyanilyen rohamos esést talált MEISSNER D. M. mérnök a hatvanas évek elején. 2 Rövid darabon valóságos lépcső van Városhídvégnél, mindenesetre a malomgát duzzasztása következtében. De Városhídvég fölött az esés 1 hüvelyk 125 ölre, a falu alatt pedig 1 hüvelyk 100 ölre. Az esés megnövekedése tehát 20%- e'ég tekintélyesnek kell tartanunk. 3. A Kabóka-torkolat fölött a .Sió völgyében nyoma sincs fluviális lerakódásoknak. Amennyire a partszéleket 1900 ban feltárva találtam, mindenütt kérgezett, kicsiny, borsónyi kavicstúrások nyomai kerültek elő az ártér szélén, a csatorna kiásása pedig határozottan mocsaras tavi üledéket hozott napfényre, de az is csak nagyon vékony, mindjárt megjelenik a pannóniai tengeri agyag és homok. Városhídvégen alul azonban határozott fluviális lerakódást ismerünk fel a folyó árterén. Igaz, hogy ez sem valami nagyszerű, de hisz a Kabóka sem folyik nagy esésben, kemény kőzeteken. 4. A Sió völgyének egészen a Felsőkustyán pusztáig semmiképen sincs folyóvölgy jellege. Széles, lassankint összekeskenyedő balatoni öböl ez egészen Jutig. Jutón alul kissé összeszűkül, de rendetlenül. Ezen alul azonban a Gamásza-puszta felől lejövő széles völgyelés torkolatában van a Fenéki-bozót, ez a hatalmas, derékszögű háromszögalakú, mintegy 4—5 km 2 területű mocsaras tófenék. Itt van a legnehezebb hely a Sió csatornával, annyira lágy a tőzeges, agyagos tavi lerakódás a mocsár fenekén. Jutnál még beszélhetünk völgyről, de sem azon felül, sem azon alul a Fenéki-bozótban ilyenről szó sem lehet. Csak a Felsőkustyán-pusztán alul kezd jobban folyóvölgy alakja lenni. 5. Siófok mögött, a tóparttal párhuzamosan hatalmas pleisztoczénturzás emelkedik. Ennek bizonyára már lekopott tetején a legnagyobb magassági! pont 7 5— 8*5 m magasan van a Balaton színe felett. Hogy a Balaton ezt a turzást ide építhesse, vízállásának a legtakarékosabb számítás szerint is legalább 6 méterrel 1 Ábrázza a Balaton kifolyása' avagy a Sió megigazításának. Beszédes József, siói k. biztosságbeli igazgató vízmérő tervezete. Eredeti kézirat 1828-ból. A szabályozás kérdésével kapcsolatban részletesen fogjuk ismertetni. (VI. tábla 2. ábra.) " 1) M. MEISSNER , Inspector der k. k. priv. Südbalm-Gesellschaft: Die Regulirung des Plattensees. Allgemeine Bauzeitung, 1867, p. 257.
