A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
163 Roppant meglepő volt a máskor alig csörgedező Burnóti patak hatalmas áradása. Keresztültört az úton s rohanó sebesen zúdult alá. Pedig már akkor jól túl volt kulmináczióján. Csakhogy ez lassabban apadt meg a többinél, mert ennek nagyszerű raktára van Salföld és Kékkút közt. Az egész nagy rétség el volt öntve vízzel s a nagy tó majdnem összeért a Kornyi-tóval. Ugyanilyen árvíz volt a Tapolczai medencze rétjein is, legnagyobbrészt el voltak öntve. De legnagyszerűbb látvány volt a Zala völgye. Egész tengerré vált Hídvég környéke. A Zala átlépte árvízgátjait és messze elöntötte az alsózalai réteket (98. ábra). Ezért a hídvégi hídon három részletben kellett mérni a vízmennyiséget: a gátakközt s a gátakon kívül mindkét oldalon. A gátakon kívül majdnem annyi víz folyt, mint a gátak közt. A folyó nagyon vissza volt duzzasztva, mert sebessége nem volt nagy. A jelek szerint a Zala vízállása egy héttel előbb majdnem pontosan egy méterrel volt magasabb. Érdekes hozzávetőleg kiszámítani, hogy mennyi volt akkor a Zala vízmennyisége. Használjuk ehhez az ismert v=c. i r7i7 kifejezést. Ebben v a közepes sebességet, c a súrlódás együtthatóját, R a hidraulikus sugarat, tehát a keresztszelvény területének és nedvesített kerületének viszonyát, I pedig az esést jelenti, méterenkinti méterekben kifejezve. BAZIN táblázata szerint a c-t a jelen esetben c = 39'2 értéknek vehetjük fel. A mérés alkalmával R = 0*9 iu volt, továbbá v — 0'159 ml sec. így tehát r 0-15 9 -i 2 1 = L 39*2. I 0*9 J /= 0-0000182 A magasabb vízállás idején mindenesetre nagyobb volt a vízszín esése, de hogy mennyivel, azt igazán bajos volna megmondani a Kis-Balaton rendetlenségei miatt. Nem tehetjük fel emiatt, hogy az esés egyenletes egészen a fenéki hídig, tehát a folyónak a Balatonba való torkolásáig. Mindent figyelembe véve, azt hiszem nem tévedünk nagyon, ha az egy méterrel magasabb vízállás idején 7=0*00002 értékét veszünk fel kereken. Az egy méterrel magasabb vízállás idején a hidraulikus sugár 7? = 1 -8 m. a c értékét pedig ugyanakkorára véve, v =39*2 4 1-8.0*00002 = 0*235 m/sec. Ennek megfelelően a vízmennyiség Q = 30*5 m 3/sec. it*
