A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
A Balaton hi drogra, fiája,. kitérő medenczéket kell ásni a közlekedés akadálytalan lebonyolítása czéljából. 3. A legnagyobb méretű hajók, amelyek használatban vannak, öt lábnyira sülyednek; ennélfogva a csatornának legalább hat láb mélynek kell lennie s nem szabad elfelejteni, hogy nyáron három lábbal kisebb a csatorna vízszine. 4. Emiatt két „kataraktá"-t (kamara-zsilipet) kell a csatornába építeni később megállapítandó helyen és terv szerint. 5. A 2. és 4. pontban elmondottakra a költségeket nem lehet előirányozni, de a nyerendő földterületek értékéből ezeknek költségei könnyen megtérülnek. Ilyen számításokkal készült el a XII. táblában a végrehajtandó földmunkák mennyisége és egységára s ezeknek alapján a végrehajtandó munkák összes költsége, amely határonként a XIII. táblában részletes kimutatást nyer. Eszerint, összefoglalva a költségek: az első terv szerint 202,950 frt 43 kr. a második terv szerint 292,201 „71 „ a harmadik terv szerint 494,301 „ 78 „ amely utóbbi szám megint belekerült a XVIII. század végi irodalomba, amint már idéztem. A descriptio szabályozó tervével, a Sióban végrehajtani proponált munkálatokkal később fogunk behatóan foglalkozni, amikor már a tó természetét megismertük s igy a tervezet felett kritikát is mondhatunk. Annyi bizonyos, hogy a kis kézirat beható, pontos mérések eredményét tartalmazza, amelyek az elsők a Balatonon. Fontos dolog még most szólnunk arról a térképről, amelyről a leírás szól. Gróf HuNYADvék kéthelyi levéltárában és Veszprém vármegye levéltárában is őriznek egy-egy másolatot, egy hosszú szép, nagy Balaton-térképet, amelynek felírása ez: „Mappa exhibiens Lacum Balaton cum projecto derivationis ejusdem et exsiccationis paludum elaborata a SAMUELE KRIEGER Icta per Hungáriám Mathematicus". 1 A kéziratú térkép mértéke a mellékelt skálából számítva körülbelül 1:31,295, vagyis 1000 vvieni lábat körülbelül l'Ol cm-nek rajzol. A Balaton partja részletesen feltűnik rajta nádasaival, mocsaraival, vizenyős rétjeivel s a partra dülő hegyekkel. A hegyek közül különösen jól ábrázolja a Badacsonyt és a Szt. Györgyöt, míg a Boglári Várhegy rajza kimaradt. Tihany hegyeinek ábrája kevésbbé sikerült. A partvonal alakja igen részletes és feltétlenül pontos mérések alapján készült. A térkép rajzolásának és szövegének alapján keletkezését a XVIII. század végére tehetjük s igy első sorban gyanúba kerülhet, hogy ez a Descriptio térképe. És csakugyan! Ott találjuk rajta a három izobathoszt, amelyek az egy ölnél sekélyebb, az egy és két öl közt fekvő és a három és egy harmad ölnél mélyebb területeket határolják! A színezés is teljesen megfelel a Descriptio szövegének s látjuk a tihanyi szorulat keleti és nyugati oldalán azt, a szorosban keskeny csatornával összefüggő, csekély részt, amely a descriptio harmadik tervezete szerint fennmaradna a Balatonból. Ott látjuk vörös színnel jelezve azt a csatornát, amelyet a mérnök tervezett a szövevényes, mocsaras Sió-meder helyett. A csatorna már a szántódi szorulatban elhagyja a Balaton tükrét, kijő a partra s azon fut végig a Sió völgyéig. Világos, hogy az eliszapolódás miatt tervezték így. 1 Az „Icta" az „Inclita" rövidítése.
