A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
A Balaton hi drogra fiá ja. 9 az eredetit nem leltem fel 1 stb. Mindhárom azonkívül közöl olyan adatokat, amelyek kétségtelenül pontos méréseken és számításokon alapulnak. Eszerint az Almanach von Ungarn megjelenése előtt, tehát 1778 előtt már kellett mérnököknek dolgoznia a tavon, hogy ezeket a hű és érdekes adatokat kaphatták. Az irodalomban efféle mérésről szó sincsen. Tudjuk ugyan, hogy MÁRIA TERÉZIA mindenfelé javítani igyekezett a gazdasági állapotokon, de az irodalomban nincs nyoma annak, hogy a Balaton szabályozásával is foglalkozott volna. Csak WINDISCH írja (I. k. p. 34—35), hogy: „Seit einigen Jahren arbeitet man an der Vereinigung dieses Sees mit der Donau". Sőt ugyanő azt is említi (I. k. p. 34), hogy Keszthelynél csatornákkal lecsapolták a vizenyős helyeket. Annál érdekesebb az a kéziratú leírás és tervezés, amelyet az Akadémia könyvtára őriz Földi. 4. r. 11. szám alatt, s amelynek czíme: „Descriptio Fluvii Sio, et Lacus Balaton Una cum tabellis profunditatis et latitudinis ac longitudinis et calculis emolumentorum ex derivatione et ex siccatione promanantium. Praesentata Commissioni Regiae per Regium in negotio hoc sperantem geometram". A számtáblákban felismerjük azokat a számadatokat, amelyekre KORABINSZKY 2 és másolói hivatkoznak. Ebből a „descriptio"ból származik a Balaton hosszának 36,000 ölnyi mérete. A „Descriptio" ugyanis 9 német mértföldnek mondja, ami valamivel kevesebbet, mint 36,000 ölet ad, de ha kerek értékeket akart KORABINSZKY közölni, akkor a 35,217 ölet csakis 36,000-re kerekíthette ki. Egyenesen a Descriptióból vétetett a legkisebb szélesség 600, a legnagyobb 8000 ölre. De főleg innen származott a legnagyobb mélység adata is, amelyről így szól a „Descriptio": „Profunditas ejus statu ordinario e regione possessionis Vörs, et paludes Hévvizienses est unius duntaxat orgiae, et illa est minima, ereseit tandem satis aequabiliter usque trajectum Tihanieusem, tibi quatuor, et mediant orgiám adequat. lllud punctum est profundissimum ..." etc. Magyarul: „ A mélysége rendes körülmények közt Vörs község vidékén és a hévvízi mocsarakban legfeljebb egy öl s itt a legkisebb, innen azonban elég egyenletesen növekedik a tihanyi szorulatig, ahol négy és fél ölet tesz. Ez a pont a legmélyebb", stb. Határozottan látszik, hogy helyesen és jól mértek, egész szépen jellemzi a leírás a tó mélységeit, de még a következőkben is. Eszerint tehát a tihanyi szorulatban 4'/ 2 ölnyi mélységet találtak, s ha ölét 6 lábbal számítjuk, akkor pontosan kiadódik a 27 láb, amelyet KORABINSZKY és utódai említenek. Ha a lábat 0'316 m-nek vesszük, akkor kereken 8-5 m mélységet jelent ez a mi mértékünk szerint (legkisebb víz idején!). Ez kisebb, mint a valóság, t. i. 11 m, de ha meggondoljuk, hogy ez a 11 méteres mélység igen kis területű lyuk, amelyet nem is könnyű megtalálni, míg a 8'5 méter mély rész az egész úgynevezett „kút"-nak legnagyobb részét foglalja el, érthetjük a tévedést és nem igen érheti szemrehányás az illető mérnököt, aki bizonyára igen rövid idő alatt mérte végig a tó mélységeit. De a Descriptióból vette át KORABINSZKY a lecsapolás esetén nyerendő terület méretét és a lecsapolás költségeinek értékét is. A Descriptio 3. számú tervezete szerint ugyanis a Balaton lecsapolása esetén a Balaton területéből 129,738 holdat 1 Posonyban és Pestenn, FÜSKUTI LANDERER örököseinek betűivel, 1814. Igen sok jó dolgot tartalmaz. 2 Ezentúl csak Korabinszkyra hivatkozom, mint akinek legjobb és legrészletesebb a leírása.
