A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 2-4. rész: A Balaton hidrografiája, limnológiája és környékének éghajlati viszonyai (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1897-1918)
Cholnoky Jenő: A Balaton hidrografiája
10 nyernénk a kultúrának s ennek kivitele teljes összegében a Descriptio szerint 494,301 rénes forintba és 78 krajczárba kerülne. A harmadik terv szerint le kellene szállítani a víz színét 3 1/ 3 öllel. KORABINSZKY a 129,738 holdat pontosan, a költségeket pedig 494,302 forintra kikerekítve említi. Kétségtelen tehát, hogy KORAKINSZKY a Descriptioból vette az adatokat, akár közvetve, akár közvetlenül. Mivel KORABINSZKY azt is említi, hogy 1780 ban 20,590 holdat kiszárítottak, ebből minden valószínűség szerint következtethetjük, hogy a Descriptio jóval (hisz az Almanach már 1778-ban jelent meg) 1780 előtt keletkezett, még pedig legalább tíz évet vehetünk a felemlített, máris elvégzett munkák végrehajtására és az azt megelőző tárgyalásokra, tanulmányokra sth. Azt hiszem tehát, hogy nem sokat tévedünk, ha a Descriptio keletkezését 1770 körüli időre teszszük, tehát arra az időszakra, amikor MARIA TERÉZIA királynő áldásos uralkodásának úgyszólván fénykorát értük s az országban a gazdasági viszonyok hatalmas lendületnek indultak. A Descriptio még sok érdekes adatot tartalmaz s röviden közöljük a kivonatát: ..Hogy a királyi bizottság elé terjeszthesse a mérnök a tó és a Sió egyenként való leírását, először is a tavat kell ismertetnie. A Balaton hossza keletnyugati irányban, egyenes vonalban kilencz német mérföld. Legkisebb szélessége 600, közepes 3000. legnagyobb 8000 öl. Három vármegye és 60 község területével érintkezik. Nagy mocsarak csatlakoznak hozzá, mint északon a Hévvízi, Szigligeti, nyugaton a Szala folyó mocsarai, délen az Ormándi, Keresztúri, Fonyódi, Orda és Csehi meg a Boglári berkek, továbbá, bár nem a Balaton maga, hanem a tóba ömlő folyók öntik el, mégis felemlítendő «aBornothi (magyarul Bornoti Bozot)» 1 Kővágó-Örs közelében és végül a Tapolczai mocsár. A Balaton eredete a Zala folyó, amelynek vízhozományát a többi patakéval együtt a VI. táblázat tartalmazza. (Ez a táblázat 31 patakot említ fel. vízmennyiségével együtt. Ezekre az adatokra később részletesen visszatérünk. Most csak azt jegyezzük meg, hogy a folyók vízmennyiségét perczenként, köblábakban, a valóságnak bámulatosan megfelelően adja. A mérés és tanulmányozás gondosságának rendkívüli mértékéről tanúskodik ez.) A tó kezdetétől egész Iszép szigetig (? Diás sziget ?) nagyon mocsaras, sással és náddal ellepett. Innentől kezdve az északi partot kevés megszakítással nádas lepi el, a tó feneke az egész kerületen részben köves, részben homokos, a közepén pedig iszapos. Általában mondhatjuk, hogy az északi part köves, a déli homokos, a keleti kavicsos (glareosus) és a nyugati mocsaras. Mélysége Vörstől és Hévvíz vidékétől kezdve alig egy öl s itt a legkisebb. Innentől kezdve elég egyenletesen női a mélység a tihanyi átkelésig, ahol 4 V 2 ölet tesz. Ez a pont a legmélyebb, annyira, hogy az egész területről ide összefolyhatnék a víz. Vannak ugyan a tóban mélyebb és kevésbbé mély helyek, ami egyenletes mélység esetén csak természetes, de csekély kiterjedésüknél fogva nem érdemelnek figyelmet. A térképen 2 három pontozott vonal van kihúzva, a legkülső szürkészöld színt határol, amely az egy ölnél sekélyebb helyeket jelzi. A második, világoszöldre festett terület határa a két ölet jelzi, a középen pedig, amely kékeszöld színt kerít, a 3V3 öles mélységet jelzi. 1 A mai Burnóti patak mocsarai Kékkút táján. 2 Erről majd később szólunk.
