A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
53 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 26 szállodával szemben lévő föltárásból 40 típusos példányt gyűjtöttem, melyek között van egy fiatal párosteknőjű s 7 darab 3—5 mm. átmérőjű embryonális példány. Fonyódon a vasútállomás mögötti homokgödrökben is sikerült egy példányt találnom. Végre két típusos példányát találtam abban az anyagban, melyet Enyingről a Horgas-utczai csillámos homokból kaptam és egy fogyatékos fejlet s egy embryonális példányt a S i ó - M a r o s-ról kapott anyagban. Valószínűleg e fajhoz tartozik az a töredék is, mely az enyingi úsztatótól való. 11. Congeria croatica BRUSINA. 1897. Congeria croatica BRUS. — ANDRUSOV: Dreissensidae Eurasiens. P. 163. Taf. IV. Fig. 4—5, 8—11. Resume 34. 1902. Congeria croatica BRUS. — LÖRENTHEY: Pannonische Fauna von Budapest; Palaeontographica. Bd. XLVII. P. 288. 1904. Congeria croatica BRUS. — HALAVÁTS : Pontusi irodalom. 37. lap. A triangularis congeriák csoportjából a Cong, triangularis-on kívül még az arácsi konglomarátumban találtam egy kitűnő megtartású kőbelet. Ez a magyar korona országainak felső-pannoniai emeletére, a Cong, rhomboidea szintjére jellemző Cong, croatica-nak a kőbele. E kőbélen a faji jellegeket kitűnően lehet látni, bár a hasi oldalon gyengén S alakban lefutó él (Kiel), mely a búbon erősen görbülő s feltűnően éles, hátrafelé mindinkább lekerekedik. Az élnek lekerekítettsége a kövület kőbél voltára vezethető vissza. Lelethely: Eddig Balaton mellékéről csakis az Arácson kifejlődött felső-pannoniai emeletbeli Cong, rhomboidea szintből gyűjtöttem és ide kell még vennem egy párosteknőjű kőbelet, melyet a keszthelyi homokkőből kaptam. 12. Congeria spinicrista LÖRENTHEY. 1878. Congeria triangularis ROTH , (non PARTSCH). — ROTH : Egy új Cardium-faj az úgynevezett «Congeria rétegekből»; Természetrajzi Füzetek. II. kötet. 53. lap. 1894. Congeria triangularis LÖRENT. (partim). — LÖRENTHEY: A szegzárdi, nagy-mányoki és árpádi felső-pontusti lerakodások és faunájuk; A m. kir. Földtani Intézet Évkönyve. X. köt. 74. 1. 1894. Congeria triangularis LÖRENT. (non PARTSCH). — LÖRENTHEY: Kurd tolnamegyei helység pontusi faunája; Földtani Közlöny. XXIV. köt. 3. lap. 1894. Congeria spinicrista Lörest.— LÖRENTHEY: Kurd. Ugyanott. 3. lap. II. tábla. 17—19. ábra. 1896. » Halavátsi BRUS. — BRUSINA : La collection néogénc de Hongrie, de Croatie, de Slavonie et de Dalmatie á l'exposttion de Budapest; Glasnika Hrv. Naraloslovnog. Drustva god. IX. P. 142. (46.) 1897. Congeria spinicrista LÖRENT. — ANDRUSOV: Fossile und lebende Dreissensidae Eurasiens; Trav. d. 1. soc. imp. d. Natur. Tom. XXV. P. 114. Resumé P. 25. Textfig 3 d-e. 1900. Congeria spinicrista LÖRENT. — ANDRUSOV : Fossile und lebende Dreissensidae Eurasiens. Ugyanott. Tom. XXIX. P. 118, Tab. III. Fig. 15. 1900. Congeria Halavátsi BRUS. — ANDRUSOV: Dreissensidae I. Supplement. Ugyanott. P. 120. Taf. III. Fig. 1—3. 1902. Congeria Halavátsi BRUS. — BRUSINA : Iconographia molluscorum fossilium T. XVIII. F. 28—31. 1904. Congeria Halavátsi BRUS. — HALAVÁTS: A magyar pontusi emelet. 39. lap. 1904. Congeria spinicrista LÖRENT. — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 44. lap. Kurdról mindössze 8 példány alapján írtam le ez érdekes fajt, melynek legnagyobb példánya 15 mm. hosszú. Tabról az idén sok különböző fejlettségi fokon lévő példányt kaptam, melyek alapján arról győződtem meg, hogy az eddig ismert
