A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Halaváts Gyula: A balatonmelléki pontusi korú rétegek faunája
A balatonmelléki / lontusi korú rétegek faunája.. 21 A legnagyobb, jelenleg is művelésben lévő' kőbányában a következő rétegsorozat látható. Legfelül humuszos réteg; alatta sárga, kékes finom homok; vékony réteges, mészkavicsos homokkő; mész-, dolomitkavicsos konglomerát; pados elválású finomabb, durvább homokkövek, melyekből származnak a következő, LóczY-hozta fossziliák: Congeria sp. Unió sp. Limnocardium sp Planorbis sp. ? Melania sp. mindezek csak kőmagvak, melyek nem engedik a közelebbi faji meghatározást. 11. Zala-Apáti. Keszthelyről DNy-ra fekszik Zala-Apáti községe, mely a balatonmelléki pontusi korú üledék, illetőleg ennek faunája tekintetében annyiban nevezetes, hogy STOLICZKA F. 1862-ben innét és a szomszédos Esztergálról származó fosszil iákat írt le s így egyike azon lelőhelyeknek, melyeknek faunája már rég ismeretes. A mostani föltárási viszonyok között — sajnos — sem LÓCZY úrnak, sem nekem nem sikerült azt a réteget megtalálni, a honnét STOLICZKA példányai származnak, pedig ez több tekintetben kívánatos lenne. Ma Zala-Apátin legjobban a malommal átellenben lévő vízmosásban van föltárva a pontusi korú üledék. Javarészben homokból áll ez, melynek alsóbb részébe gömbölyű, tojásdad alakú nagy homokkő-konkrécziók fordulnak elő, melyeket építési czélokra fejtenek. A homokból csak a Vivipara cyrtomaphora BRUS. egy példányát sikerült nekem kikaparni. E vízmosásban feljebb, a pontusi homok fedőjében diluviális korú löszhomok van. 12. Hegymagos. Keszthelytől ÉK-re pedig, már a bazaltkúpok klasszikus területén, Hegymagos községe határában, a Szt-György-hegy DNy-i aljában, a szőlőbe vivő mély útban előforduló, sárga finom homokrétegből gyűjtötte LÓCZY L. úr a következő fossziliákat : Dreissensia auricularis FUCHS i. gy. Micromelania radmanesti FUCHS var. Limnocardium sp. r. (cserepek). i. gy. Melanopsis pygmaea PARTSCH gy. Valvata (Aphanotylus) kupensis » Boettgeri HALAV. r. FUCHS r. Micromelania Schwabenaui FUCHS gy. Neritina sp. i. r. E mély útban e fossziliás réteg, LÓCZY L. úr szíves közlése szerint, az alábbi viszonyok között fordnl elő: «A Szent-György-hegy lankás alja a meredeken felemelkedő bazaltsziklákig köröskörül jól termő szőlőkkel var. beültetve. A szőlők között alig van feltárás és
