A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Halaváts Gyula: A balatonmelléki pontusi korú rétegek faunája

A balatonmelléki / lontusi korú rétegek faunája.. 94 a szőlők talajának bazaltmurvával kevert homokjából a hegyaljának pontusi rétegeit telepedésükben nem lehet tanulmányozni. Néhány környékbeli téglavetőből (Gulács, Hegymagos) kiviláglik, hogy a hegy alján kékesszürke homokos, leveles agyag van nem nagy magasságig és hogy a mintegy 300 m. abszolút magaságban kezdődő oszlopos bazalttakaróig túlnyomóan homokból áll a Szent-György-hegy. A mi lelőhelyünk a Hegymagos községből a vörös kereszt felé vezető szőlőút azon mélységében van, mely a TARÁNYI úr szőlője alatt körülbelül 160 m. tengerszin feletti magasságban fekszik. A mély út falában vékony agyagrétegecskékkel válta­kozó laza homok tartalmazza a fossziliákat.» 13. Nagy-Vázsony. A Bakony ÉNy-i lejtőjén, Nagy-Vázsony határában, a Kinizsi-torony aljában gyűjtött dr. LÓCZY L. úr, ki e fossziliás rétegről a következőket közli velem: - Nagy-Vázsony a veszprémi abráziós plató nyugati részén fekszik. A triaszkorú rétegekből álló fensikot Nagy-Vázsony, Pula, Vigánt, Mencshely, Vörös-tó között édesvízi mész és bazalt fedi. Az édesvízi mészkőterület közepét Leányfalu jelöli. Nagy-Vázsony az Eger-patak- völgyének két partján, de különösen annak déli bal oldalán emelkedő édesvízi mészkőplató-peremen fekszik. A község keleti végén bő források fakadnak az édesvízi mészkő alul. Középtájt emelkedik a község part­oldalán a Kinizsi-torony. Ennek árkai már az édesvízi mészkő alatti agyagba mélyednek. A hegység nyugati végén lévő patakmalom körül, a temető felé vezető úton is jól fel van tárva a sárga, sötétszürke szenes réteget tartalmazó agyag, mely az édesvízi mész feküjében van.» A sötétszürke szinű agyag iszapolási maradékában találtam: Planorbis cornu BRONG. r. bakonicus HALAV. i. gy. Krambergeri HALAV. r. Helix sp. i. gy. Pupa callosa REUSS r. Pupa Berthae HALAV. i. r. Limnaea minima HALAV. gy. Valvata (Aphanotylus) kupensis FUCHS r. Limax crassitesta REUSS 1 p. Míg a felette fekvő kékesszürke agyagos mészkőben, egyéb apróbb alakok mellett, sok a Helix bakonicus HALAV. ház. 14. Öcs. Nagy-Vázsonytól ÉNy-ra fekszik Öcs községe, honnét dr. LÓCZY L. úr hozott vikígosabb sárga szinű meszes (tufás) agyagot, melynek előfordulását illetőleg a következőket szíveskedik velem közölni: «A nagy-vázsonyi édesvízi mészkő- és a rajta nyugvó bazalttakaró a tálodi erdőben Pula és Vigánt között egész a jakabfai erdészlakig terjed és nyugat felé egy egyenes vonalban hirtelen végződik. Róla a Veszprém—tapolczai országút Leányfalu felől Vigántnak több szerpentinával kanyarodik 1c a Kapolcsnál összeszoruló Egei­völgybe. Az édesvízi mészkövet, nagyon megvékonyodva ugyan, Kapolcs körül a Bon­doro és a Bonczostető bazaltja illetőleg bazalttufája alatt, nemkülönben a Talián

Next

/
Oldalképek
Tartalom