A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Kormos Tivadar: A fejérmegyei Sárrét geologiai múltja és jelene
63 8 alakkal szereplő Valvata nem, a Gyraulus albus MÜLL , s annak új változata (pristinus), valamint egy kagyló: Fossarina paliida GASS . E tizenegy faj közül a Balaton alluviumából ismeretes 4 (Gyraulus albus MÜLL, Cincinna piscinalis MÜLL., Cincinna antiqua Sow., Valvata eristata MÜLL .) s a balatonparti pleisztoczénból szintén 4. Gyraulus albus MÜLL., Cincinna antiqua Sow., Cincinna alpestris KSTR. és Tropidina macrostoma STEENB., részben czirkumpoláris, részben magas hegyvidéki fajok, a melyek a többi új Valvata-alakokkal együtt a tóiszap faunájának sajátságos jelleget kölcsönöznek. Különösen a Tropidina macrostoma STEENB. az, mely nagyobb figyelmet érdemel. Ez a faj határozottan czirkumpoláris eredetű. Elterjedése WESTERLUND szerint 1 Svéd-, Norvég- és Dánországokra, Németország és Oroszország északi részére, Finnországra és Galicziára szorítkozik. Galicziai előfordulása a legdélibb valamennyi között. Igaz, hogy HAZAY Budapesten is találta, 2 de tudtommal a Duna hordalékában s így az ő példányai messziről is származhattak, sőt nem tartom kizártnak azt sem, hogy valahonnan pleisztoczén rétegekből kerültek a Dunába. Ettől az egy előfordulástól egyelőre tehát eltekinthetünk s ha ezt tesszük, akkor látjuk, hogy amennyire gyakori ez a faj a magyarországi és különösen a túladunai pleisztoczénben, éppen olyan kevéssé fordul elő a birodalom mai faunájában. Ezt a feltevésemet megerősíti CLESSIN is. Szerinte ugyanis" a T. macrostoma kizárólag északi faj. «Die Art scheint eine so exquisit nordische zu sein, dass ich zweifle, ob die Angaben über deren Vorkommen in Steiermark- und Oesterreich auf Wahrheit beruhen.» Nevezetes továbbá a Cincinna antiqua Sow. előfordulása is. Ez a faj magas hegyvidékek lakója. Hazája a svájezi és az osztrák Alpok, a bajor elő-alpok, az észak-németországi, valamint a dán- és svédországi tavak. Ezenkívül csak a Balatonból ismeretes, ahol 1903-ban GYŐRFFY JENŐ két példányát gyűjtötte. 1 Nem lehetetlen, hogy ezek a példányok a pleisztoczénból kerültek a balatonedericsi turzásba, ahol GYŐRFFY kezébe kerültek. A Balatonból ezenkívül egy másik, a svájezi alpok mélyvízű tavaiban honos faj: Cincinna obtusa STUD , is előkerült, amely CLESSIN szerint az előbbi fajtól származtatható. 6 Ugyancsak CLESSIN tanúsága szerint u a C. antiqua csak nagy tavakban él («In Seen von grösseren Dimensionen»), A Gyraulus albus MÜLL , szintén inkább északi faj s ha még hozzászámítjuk a Cincinna alpestris KSTR. előfordulását is, amely szintén magas hegyvidéki, alpesi faj és Magyarországról eddig nem volt ismeretes, akkor a czirkumpoláris klímára való utalás tisztán kibontakozik előttünk. Kétségtelenné válik egyszersmind az is, hogy a mai Sárrét helyén a tőzeg képződést megelőző időszakban nagyobb nyiltvízű tó lehetett, amely nézetem szerint a Balatonnal egy időben keletkezett. A balatoni fauna régi, északi elemei határozottan erre vallanak. A Balatonmellék pleisztoczén-rétegeiben gyakori Cincinna macrostoma 1 Fauna der palaearkt. Binnenconch. Bd. VI. 139. 1. Lund, 1883. 5 Die Molluskenfauna von Budapest. 37. 1. 3 Deutsche Exkursions-Moll. Fauna, Zweite Aufl. 461. 1. 1 KORMOS: Pótlék a Balaton-tóban élő puhatestűek felsorolásához. 10. I. Molluskenfauna Oest. Ung. und d. Schweiz. 775. I. 0 Deutsche Fauna 458. 1.
