A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Kormos Tivadar: A fejérmegyei Sárrét geologiai múltja és jelene
4 fejéi-megyei Sáriét geologiai múltja és jelene. 5 Itt a tőzegképződés, éppen úgy, mint a medencze keleti végén, nem ment oly zavartalanul végbe, mint a középső nagy lápterületen. Pétnél éppen úgy, mint Székesfehérvárnál a beömlő s bizonyára nem egyszer erősen megdagadt patakok a tőzegképződést többször megakasztották, iszappal és kavicscsal borítva el azt. Három fúrásszelvény vessen világot ezekre a geologiai kialakulásokra. I Pét közelében (nyugati rész.) 3 = i = •J" I 6 rrr— ""oVsza fjjsh t =3 S c 3. ábra. 1. homokos agyag (40 cm.), 2. homok és dolomitdara (50 cm.), 3. tőzeg, 4. közbetelepült kvarczkavicsrétegecske, 5. tőzeg, 6. iszapréteg, 7. tőzeg (3—7. sz. rétegek vastagsága 210 cm.), 8. kavics (milyen ?), 9. pontusi agyag. II. Nádasdladányi tőzegfejtésnél (középső rész.) — — fa " ,1 1 1,1« . II II II 1 II II II I II = = = l 's/s/, 'S//S V 4. ábra. 1. fekete, csigás lápföld (50 cm.), 2. tőzeg csontokkal (3 m.), 3. iszap, tavi faunával (1*50 ?), 4. pontusi agyag. III. Gusztus pusztától SE-re (764. LÁSZLÓ) (keleti rész.) - z = z = » = = o O o O °0 ° oo °o°0ofo tfxV Ooo OŰ fo°o Co 0 0°0 0 0 0oo° ooo° o° o° 0 0°ö0°o 1 5. ábra. 1. csigás, iszapos agyag (15 cm.), 2. száraz tőzeg (15 cm.), 3. sárga iszap (20 cm.), 4. tőzeg (30 cm.), 5. iszapos tőzeg (30 cm.), 6. tőzeg (70 cm.-ig ismeretes), 7. kavics? 8. pontusi agyag. Ezt a három példát azonban korántsem szabad szabálynak tekin-l tenünk, annál kevésbbé, mert a rendelkezésemre bocsátott 100 fúráspróba között nincs kettő sem egyenlő. A péti vizek és a Gaja törmelékje, de különösen az utóbbi fokozatos feltöltést idéztek elő, amelyről a víz időnként a medencze közepe felé lecsapolódhatott s így ezeken a részeken tőzegképződés valószínűleg csak nagy vízbőség idején ment végbe. Bizonyára ez az időszakos szünetelés az oka annak, hogy a mondott részeken itt-ott ujjnyi vastag tőzegtelepecskéket is találunk, amelyekiszappal és kavicscsal váltakozva, többször megismétlődnek.
