A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Kormos Tivadar: A fejérmegyei Sárrét geologiai múltja és jelene
4 fejéi-megyei Sáriét geologiai múlt ja és jelene. 5 A mellékelt térképen a medencze keleti harmadában külön kijelölt kis foltok a környékező dombok nyúlványai s mint ilyenek, apró szigetekként emelkednek ki erről a régi öntésterületről. A tőzegben csigák úgyszólván alig vannak, legfeljebb a medencze szélein. Ha elfogadjuk azt a feltevést, hogy a tőzeg a parttól befelé képződik és felülről lefelé növekedik, akkor ennek a magyarázata abban keresendő, hogy a víz tükrét elborító sötét tőzeglepel alatt pangó növénytenyészet lévén, az állatok lassanként elhaltak s a fenékre hullottak. Ez ellen szól azonban a tőzeg fekvőjét szolgáltató iszap eléggé dús növényzete. Ezt a kérdést semmiesetre sem lehet még megoldottnak tekintenünk. Nádasdladányban a tőzegből szárvas- és vaddisznómaradványok kerültek elő, amelyek azonban nem nagy jelentőségűek. A Sárrét néhány pontjáról nyert tőzegpróba dr. EMSZT elemzése szerint alábbi vegyi összetételű 1: ü "3 6 «— se •ó 8 Határ 100 s u 1 y rész b e n v a n •o > M N SD Kísérleti fűtőérték kalóriákban X ts tr, <5 se J2 Határ C H O N V Hamu á; V N O. > xe Kísérleti fűtőérték kalóriákban 773. Székesfehérvár 2162 2-31 14-52 2-31 1-70 886 49-66 134 1746-3 768. Szentmihály 26-78 2-38 15-43 1-45 1-65 7-91 46-31 134 1935-7 795. Nádasdladány 49-75 475 23-40 203 1-12 942 9-53 193 3680-0 843. ősi / 3000 3-00 1699 1-75 1-18 9-93 37 15 166 1924-5 835. Csór 42-29 3-16 1663 1-96 1-12 1383 2101 188 3012-8 Ebből a táblázatból látható, hogy a Sárrét tőzegféleségei közül a nádasdladányi, széntartalmát, vízfelszívó képességét és magas fűtőértékét tekintve, élesen kiválik. Feltűnő ennél az égetés után visszamaradó hamu csekély mennyisége is. A sárréti medencze felületét úgyszólván mindenütt fekete, iszapos, többé-kevésbbé tőzeges, agyagos föld borítja. Ez a b e r e k s á r, vagy helyesebben 1 á p fö 1 d, mely földes részekkel és organikus anyagokkal kevert humuszos iszapnak tekinthető s amelyben rendkivül gazdag fauna tárul elénk. 1 I. h. 226. l.