A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Kormos Tivadar: A fejérmegyei Sárrét geologiai múltja és jelene

6 4 fejéi-megyei Sáriét geologiai múltja és jelene. 5 a Sárrétet állandó tósággá duzzasztották. A Baglyashegy aljában lefutó kis patak, továbbá az inotai, várpalotai és péti patakok régi keletűek és mélyen erodálták a környező dolomithegységet. A Hidegvölgy és az Inotai völgy pedig hatalmas törmelékkúpban végződnek. Ez a törmelékkúp a várpalotai s a péti patakok útjába eső kavicsokkal egyesült úgy, hogy az egész mintegy patkóalakban övezi a Sárrét W és NW partját. A pleisztoczénkorú patakok intenzív munkáját elárulja a kavics koptatottsága is. Az inotai és a Hidegvölgyben még teljesen szegletes dolomitkavicsokból álló breccsát pár kilométerrel délebbre már hiába keressük. A Réti pusztától N.-ra és NW-ra fekvő kavics már kopott és valóságos konglomerátumot ad. Ilyen rövid út után a szóban levő kavics koptatottsága csakis intenzivebb víz munkájával magyarázható. A Sárrét vízgyűjtő területét még ma is több bővizű folyóvíz táplálja. Legnagyobb ezek közül a Sédfolyó, mely Ősi határában lép a medencze területére s innen a péti patakok vizeinek egyrészét már előbb magába fogadott csatornába szorítva, folytatja útját a Sárrét peremén Szentmihályig. A várpalotai, inotai, hidegvölgyi és csőri patakok vizét, valamint a péti vizek egyrészét az u. n. Nagycsatorna vagy Sárvízcsatorna gyűjti össze és vezeti le Szentmihálynál. Ugyancsak ez fogadja magába