A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Kormos Tivadar: A fejérmegyei Sárrét geologiai múltja és jelene
4 fejéi-megyei Sáriét geologiai múltja és jelene. 5 a bővizű Gaja-patakot is. A déli dombvidékről számottevő víz nem jut a Sárrétre, az innen jövő egy-két jelentéktelen csermelyt a Séd vize fogja fel. A pontusi tenger felszikkadása óta a Sárrét medenczéjébe ömlő vizek azt igen változatos rétegsorozattal töltötték fel, amelynek sorrendje a csapadékviszonyok változásaihoz mérten helylyel-közzel nagyon változatos. A mostani medencze fenekét javarészben szürke, vagy sárgás színű finom iszap borítja, amelyben egyedekben gazdag, de fajokban szegény, jellemző tavi fauna mutatkozik. Vízi növények maradványai dúsan jelentkeznek ebben az iszapban, amelyeknek függőleges helyzetéből ítélve, arra következtethetünk, hogy az iszap lerakodása idejében ezek a növények helyben tenyésztek. A gazdag vízi növényzet ebben az időben tehát lehetővé tette a puhatestűek nagymérvű elszaporodását. Nevezetes, hogy ebben az üledékben szárazföldi csigák nyomára nem akadunk. Ez az iszap tisztelt barátom: dr. EMSZT KÁLMÁN, kir. vegyész úr elemzése szerint a következő vegyi összetételű: 100 súlyrészben van : Si 0 2 3-77 Fe, 0 3. 006 Ca O 49 03 Mg O 1-29 K 2 0-\-Na 2 O 020 C0 2 40-30 Organikus anyagok . . . 418 Nedvesség 095 9978 Ez elemzés szerint iszapunk majdnem kizárólag szénsavas mészből áll. Feltűnő a csekély magneziumtartalom a dolomithegység közvetlen közelében. A sárréti medencze közepetáján — miként a fúrásokból megállapítható volt -— majdnem mindenütt ez az iszap a tőzeg fekvője. Vastagsága néhol igen tetemes, több helyütt 3—4 m. vastag. Vízszintes elterjedésének nyugati határa a Nádasdladányból' ®éti puszta felé vezető kocsiúttal majdnem egybeesik. Előfordul ugyan tovább is, de nem mint fekvő, hanem csak alárendelt foszlányok alakjában. Ettől az úttól nyugatra az iszap szerepét kavics és pedig túlnyomóan dolomitkavics veszi át, amely a medencze nyugati harmadában majdnem mindenütt a tőzeg fekvője/s a fentebb említett patkóalakú törmelékkúp alakjában közel a medencze W és NW pereméhez — felszínre jut. Kvarczkavics alárendelten, vékony közbetelepülések alakjában és inkább csak a medencze nyugati és déli szegélye felé jelentkezik.
