A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Kormos Tivadar: Új adatok a balatonmelléki alsó-pleisztoczén rétegek geologiájához
1 8 Uj a.da tok a balatonmelléki alsó pleisztoczén l étegek geologiájához és faunájához. A városhidvégi alsó pleisztoczén rétegekből előkerült P. sepulcralis a Hydrobia lougaeva-vol együtt típusos levantei reliktum, mely nemcsak a magyarországi pleisztoczén rétegekben, de általában a pleisztoczénben új. NEM : Lithoglyphus MÜHLF. (29.) Lithoglyphus naticoides FÉR. Ez a faj, a mely Nagy Alföldünk levantei rétegeiből sokszorosan ismeretes és mint ilyen szintén plioczén reliktumnak tekintendő, a városhidvégi Kavicsosdómb üledékeiben és a sáfránykerti magaspartnak úgyszólván valamennyi rétegében (a 3. réteget is beleértve) előfordul. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy ez a faj, mint arról Badacsonyban személyesen gyűjtött élő példányok alapján meggyőződtem, a Balaton faunájának ma is tagja, holott életmódja voltaképpen folyóvizet igényel, bízvást állíthatjuk, hogy a L. naticoides egyik legszívósabb reliktumfajunk. Servain L. Kenouji-fa ezzel a fajjal teljesen azonos. (97.) Lithoglyphus naticoides apertus KSTR. A L. apertus, a mely napjainkban a Szávában és a Dunában (különösen Budapestnél) gyakori, a Sáfránykert 13. rétegéből egy példányban szintén előkerült. Ez az alak a magyarországi pleisztoczénben új. (99.) Lithoglyphus pyramidatus v. MLLDFF. Ez a Horvátországban és Boszniában élő faj a sáfránykerti magaspart legmélyebb ismert rétegéből (15.) három, a városhidvégi Kavicsosdomb agyagos üledékeiből pedig kilencz példányban került elő. A L. pyramidatus-nak ezideig csak élő alakja volt ismeretes. Tekintettel arra, hogy a Balaton mellékén két lelőhelyen a legmélyebb pleisztoczén rétegekből került elő, kétségtelen, hogy szintén reliktumfaj, a mely nyilván a L. naticoides-szel közös plioczén törzsből származik. Legvalószínűbb, hogy magától a L. naticoides-tői származtatható. Származásának ezt a kérdését az állat anatómiai vizsgálata volna hivatva eldönteni. Miután a magasabb (fiatalabb) rétegekben nem találtam, feltehető, hogy a L pyramidatus azok közé a fajok közé tartozik, a melyek nálunk már a pleisztoczén folyamán kivesztek. A pleisztoczénből eddig ismeretlen lévén, leírását itt közlöm: Háza kúpidomú, tekercse kissé megnyúlt, kevéssé boltozott kanyarulatai, a melyeknek a száma 4, eléggé gyorsan növekednek s az utolsó elől lehajlik. A kollumelláris küszöb, m e 1 y általában keskenyebb, mint a törzsalakon, felül valamivel szélesebb, mint alul. Méretei: 7—7'5 : 4'5—5 mm. 10. ábra. Lithoglyphus pyramidatus v. MLLDFF. Term, nagyság 3-szorosa. 1 G. SERVAIN : Histoire malacologique du lac Balaton en Hongrie. Poissy 1881. 92. 1.
