A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Kormos Tivadar: Új adatok a balatonmelléki alsó-pleisztoczén rétegek geologiájához
1 8 Uj a.da tok a balatonmelléki alsó pleisztoczén l étegek geologiájához és faunájához. NEM : Valvata M ÜLL. (88.) Cincinna antiqua Sow. Ezt a magas hegyvidéki, illetőleg északi fajt első ízben Balatonedericsről ismertettem 1 Utóbb a Sárréten, a tőzeg alatt települt pleisztoczén mésziszapban is megtaláltam. 2 Legújabban GAÁL a dévai Várhegy aljában, tőle alluviálisnak jelzett kavicsos kékes iszapban gyűjtötte s itt gyakorinak mondja. 3 Siófok mellett a sáfránykerti magaspart 9., 10., 11. és 13. rétegeiből, tehát határozott alsó-pleisztoczénből került most elő ez a zoogeografiai szempontból nagyfontosságú faj. Ez a körülmény csak megerősíti azt a felfogásomat, 4 hogy a Balatonban ez a faj ma már nem él s hogy a balatonedericsi parton gyűjtött példányok e szerint bizonyára pleisztoczén rétegekből valók. A C. antiqua egyébként nézetem szerint a plioczén eredetű C. piscinalis-tói származtatható s nem egyéb, mint ennek a pleisztoczén eljegesedések tartama és klimahatása alatt kifejlődött mellékalakja. (69.) Cincinna alpestris KSTR. A nádasdladányi tőzeg alól 2 példányban előkerült 5 C. alpestris a sáfránykerti 8— 11. rétegekben gyakori. Ma már tudtommal a Balatonban nem él és magyarországi egyéb előfordulásairól sincs tudomásom. A németországi pleisztoczénből (pl. Günzburg, Ammersee) szintén ismeretes. 6 (89.) Cincinna vetnsta KORM. Ez a faj, a melyet szintén a sárréti pleisztoczén tóiszapból írtam le, a sáfránykerti 9. és 15 rétegekből szintén több példányban előkerült. A C. vetusta legnagyobb valószínűség szerint a C. piscinülis-tól származtatható. (98.) Cincinna naticina MKE. Magyarország pleisztoczén faunájában tudtommal új. Sáfránykerten, az előbbi fajjal együtt (13. és 15. rétegből), továbbá Városhidvégről került elő. Úgy látszik, a Balatonban ma is él. 7 Egyébként inkább északi származású faj. a mely WESTERT,UND S szerint Magyarországon (Budapest, Duna) kívül Lengyelországból, Livlandból, Oroszország keleti részéből, Csehországból és Déloroszországból ismeretes. A németországi alsó-pleisztoczénben (Mosbach) szintén előfordul. 9 1 II. Pótlék stb. I. h. 10. 1. s Sárrét, 54. 1. 33. ábra. 3 Dr. GAÁL ISTVÁN : A marosvölgyi harmadidőszaki sóagyag Déva melletti előfordulásáról. Földt. Közi. XXXIX. köt. 330 1. 1909. 4 Sárrét, 54. 1. 5 KORMOS : Sárrét stb. I. h. 55. II. t. 1—2. ábra. 6 SANDBERGER, I. h. 872. 1. 7 A magyar birod. állatvilága, II : Mollusca, 38. 1. Budapest, 190G. 8 I. m. VI. 136. 1. Lund, 1886. U SANDBERGER, i. h. 774. 1. XXXIII. t. 15. á. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I.köt. 1. rész. Rai. függ. 8
