A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Kormos Tivadar: Új adatok a balatonmelléki alsó-pleisztoczén rétegek geologiájához

JJj adatok a balatonmelléki alsó pleisztoczén rétegek geologiájához és faunájálioz. 34 (54.) Tropidina macrostoma STEENB. WEISS ezt a fajt a sáfránykerti d és e rétegekből, Balatonaligáról, Enyingről és Városhidvégről említi.

1 Utóbbi helyen én nem találtam, Siófoknál azonban a sáfránykerti magaspart 5., 8—11. és 13. rétegében gyűjtöttem. Ezekben a rétegekben ez az északi faj általában gyakorinak nevezhető. A sárréti tóiszapban szintén előfordul.

2 Magyarország jelenlegi faunájában HAZAY révén Budapestről ismeretes.

3 Miután pontosabb lelőhelyét HAZAY nem jelzi, mindeddig azt hittem, hogy az ő példányai a Dunából valók.

4 Most azonban dr. Soós úr, a Magyar Nemzeti Múzeum csigagyűjteményének őre, szóbelileg arról értesít, hogy a HAZAY-tói gyűjtött példányok a Rákospatakból valók és nagy részük kifehéredett ugyan, de vannak köztük egészen friss példányok, a melyeken az epidermis teljes épségben megvan. Ennek alapján a T. macrostoma-X mai faunánk tagjául végérvényesen el kell fogadnunk. Egyben megállapíthatjuk azt is, hogy ez a faj alsó-pleisztoczén reliktumnak tekintendő. Annál sajátságosabb HORUSITZKY nemrég kelt

3 nyilatkozata, mely így hangzik: Ezen faj a diluviumban nagyon el volt terjedve, 24 helyről ismerjük már. Jelenleg már nálunk nein él. Budapest környéki állítólagos V. macrostoma nem hiszem, hogy az volna. En a V. macrostoma-X fosszilisnak tartom». Eltekintve attól, hogy e kijelentésével HAZAY meghatározásának helyességét vonja kétségbe minden ok nélkül HORUSITZKY; azzal a véleményével, hogy a T. macrostoma-X, mint fajt, «fosszilisnak», vagyis «kihaltnak» tartja, teljesen egyedül áll. Ennek az igazolására ismételten WESTERLUND-ra hivatkozom, a ki szerint ez a faj Svédországban, Norvégiában, Dániában, Finnországban, Északi Oroszországban, Németország északi részében és Ga 1 icziában ma is él. Már egy ízben említettem, hogy Budapesten kívül a T. macrostoma legdélibb előfordulási helye Galiczia.

3 Középeurópában ennek a fajnak az élő alakja Budapesten kívül tudtommal nem ismeretes s így kétszeres okunk van feltételezni, hogya T. macrostoma nálunk lokális pleisztoczén reliktum, a mi a pleisztoczénben való széleskörű elterjedését ismerve, eléggé érthető. NEM : Hydrobia HARTM. Hydrobia longaeva NEUM. WEISS ezt a fajt, a melyet szerzője Zavrsie «congeria-rétegeiből», valamint MALINO és a Capla-völgy «alsó paludinás rétegeiből közöl,'a városhidvégi sárgásbarna 1 I. h. 22. 1. 2 KORMOS : Sárrét stb. i. h. 55. 1. 3 HAZAY, i. h. 37. 1. 1 Sárrét, 63. 1. 5 I. h. 140. 1. 6 Sárrét, 63. 1. 7 NEUMAYR - PAUL : Die Congerien- und Paludinenschichten Slavoniens und deren Faunen. Abhdlg. d. k. k. Geol. Reichsanst. Bd. VII. H. Nr. 3. 76. 1. IX. t. 13. á. Wien, 1875.