A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Vitális István: A balatonvidéki kecskekörmök és lelőhelyeik
IV. A SOMLYÓI KECSKEKÖRMÖK ÉS LELŐHELYEIK. A Somlyóhegy keleti alján Somlyóvásárhely és Doba között ott, a hol a Somlyóvásárhely és Borszörcsög felől Doba felé vezető kocsiutak találkoznak, a kocsiút közelében nagyobb anyaggödör előtt tele van a szántó-, illetve krumpliföld kecskekörömmel. A m. k. Földtani Intézet gyűjteményébe még 1872-ben került innen sok példány, az eredeti czédula szerint, Congeria triangularis néven. A példányok közül három a múzeumban a 39. sz. szekrényben 181. sz. a ma is ki van állítva. A legnagyobb búbú példányt még 1886-ban mutatta be az irodalomban HALAVÁTS GYULA a kustélyi nagy congeriával kapcsolatosan (A m k. Földt. Int. Évkönyve VIII. k. 125 1.), a legépebb s legnagyobb példány rajzát pedig 1902-ben közölte ugyanő «A balatonmelléki pontusi korú rétegek» cz. munkájában a 7. sz. szövegközti ábrán. Ugyanezt az ábrát kisebbítve BÖCKH H. dr. geológiájában, a Műveltség Könyvtárában s a m k. Földtani Intézet múzeumának a «Vezető»-jében is megleljük. 1 A wieni Hofmuseum somlyói példányai közül egyet 1897-ben ANDRUSOV mutatott be «Ein grosses Fragment aus Somlyó-Vásárhely. Hof.-Museum. Nat. Gr.» jelzéssel Congeria ungula caprae MÜNST . néven «Fossile und lebende Dreissensidae Eurasiens» czímű munkája Atlasában az V. tábla 18. és 22. ábráján. Magát a lelőhelyet a következőkben ismertethetem: A Somlyóvásárhely—Doba közötti kocsiútról az említett anyaggödör felé menve a szántó-, illetve krumpliföldön százával látjuk a kecskekörmöket s köztük keresgélve többé-kevésbbé ép példányokat is lelhetünk. Az anyaggödörnek a Somlyó felé néző, nyugati, fala 5 m. magas s a következő rétegekből áll. Legalul (1) sárgás erősen homokos agyag van feltárva gyér kövülettel 2 5—3 m vastagságban, ezen (2) 35 cm vastag kékes, nagyon homokos agyagréteg települt, erre (3) 70 cm. vastag, kissé meszes, homokos, leveles agyagréteg következik. Egykor ez a réteg alkotta a térszint: a felülete vízmosásokkal, barázdákkal van tele, s a legfelső (4) réteg 0'9—1 m. vastag kavicscsal és televénynyel kevert verhenyes agyag ezeket a mélyedéseket is kitöltötte. 1 A «Vezető»-ben a 75. 1. 30. ábrájának az aláírásában, úgy látszik, tollhibából tévesen van jelezve a származási helye : «Tihany»-nyal, mert hiszen a Somlyóhegy keleti aljáról való s a kisebbítés mértéke sem 1/ l, hanem 2/ 3.
