A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Vitális István: A balatonvidéki kecskekörmök és lelőhelyeik

A halatonvidéki kecskekörtnok és lelőhelyeik. 29 ép is van, nagyobb változékonyságra utalnak. Van egy csaknem ép jobboldali teknó'm, a mely teljesen megfelel a tihanyi 2. sz. baloldali teknőnek. Egy másik ép példányom, melyet rajzban is bemutatok (1. a 3. ábra 2 a, b, c. rajzait), a tihanyi 3. sz. héjjal egyezik meg, de valamivel vastagabb : a tihanyi példány vastagsága 29 ml™, a fűzfői-é 33 Vannak azonban olyan példányaim is, a melyek laposabbak (a vastagságuk 25—26 "(/Á) s a búbszöglet a 60°-ot is eléri. 1. A legnagyobb hossz a búbtól a ventroanalis szögig . 85«/., 2. Szélesség az előbbi irányra merőlegesen 52 3. Hossz a záros perem irányában 72 4. Magasság az előbbi irányra merőlegesen 61 mu. 5. A 3. és 4. sz. alatt közölt hossz és magasság arányszáma 118 6. Vastagság (a fél teknőre) 33 *%> 7. Búbszög 50° 8. Dorsonalisszög 82° 9. Búb hossza a kanálka közepétől a búb hegyéig . . . 30 A fűzfői C. ungula caprae MÜNST. sp példányaim két irányban mutatnak átmeneti alakokat: a laposabb, nagyobb búbszögletű, rövidebb búbú alakok a Congeria ungula caprae MÜNST. sp var. Lörentheyi n. var. felől, a vastagabb, megnyúlt búbú, de rövidebb alakok, a melyeknél a záros és a hátsó perem közel egyenlő, s a dorsoanalis szög 90° körül van a somlyói példányok felől alkotnak átmeneti alakokat. A somlyói példányokról külön szól a következő fejezet.