A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
184 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. az Unio Wetzleri-s homokot még a pannóniai emeletbe kell venni, miután Congeria-X (Cong. Neumayri) tartalmaz. Az említett rétegek között faunáját illetőleg legszegényebb ugyan, de mindamellett a legérdekesebbek egyike az a homokréteg, mely a Fonyódhegy meredek falának tetejében (5. sz réteg), a bazaltbombákat tartalmazó homok alján van s melyből Vivipara Fuchsi-X gyűjtöttem. A homoknak felső bazaltbombás részét, amint majd később látni fogjuk, már levantei korszakbelinek kell venni. Ha pedig ez levantei korú, úgy a székelyföldi levantei rétegekkel együtt ez is ellentmond HALAVÁTS ama nézetének, miszerint Magyarországon levantei képződmény a felületen nincs sehol, hanem csakis a Nagy-Magyaralföld mélyében; másrészt támpontot nyújt a bazalterrupcziók pontosabb kormeghatározásához. A balatonmelléki bazaltok koráról eddig annyit tudtunk, amennyit BÖCKH JÁNOS is említ, 1 hogy «a bazalttuffának és -conglomerátának legnagyobb részét pedig már dr. STÄCHE is fiatalabbnak mondja, mint a congeria és Vivipara Sadleri tartalmú rétegek, kételkednem nem lehet, hogy a déli Bakony bazaltja fiatalabb, mint a congeria-emelet agyag- és homokrétegeinek főzöme». Ebből legfölebb annyit lehet következtetni, hogy a balatonmelléki bazalterrupczió fiatalabb, mint a Cong, triangularis és C. balatonica dús réteg, melyben a Vivipara Sadleri szerepel; azt azonban, hogy a Cong, rhomboidea és az Unio Wetzleri jellemezte magasabb szintekkel egykorú-e, vagy ezeknél fiatalabb, tudni nem lehet. A magyarországi bazaltok pontosabb kormeghatározását illetőleg én voltam az első, aki ezeket levantei korúaknak mondottam. Ugyanis «a székelyföldi szénképződmény földtani viszonyairól» czímű értekezésem 211. (14.) lapján ezt mondom: «eddig a badacsonykörnyéki bazaltelőfordulások alapján csak annyit tudtunk, hogy a bazalt a pontusi képződményeket fedi, de a gálti és hidegkúti (Nagy-Küküllő vm.) előfordulás alapján meg lehet a bazaltnak a pontosabb korát állapítani, amennyiben világossá lett, hogy a bazalterrupczió a levantei korra esik, legalább Badacsony, Gált és Hidegkút környékén». A bazaltok, vagy legalább ezek első errupczióinak levantei korát újabbi megfigyeléseim is bizonyítják. Egyik bizonyíték a Zsid melletti Öreg-Lázhegy bazaltelőfordulása, ahol maga a bazalt, a második pedig a fonyódi Fonyódhegy, ahol a bazaltbombás homok reátelepszik az Unio Wetzleri-s homokra, tehát a felső-pannoniai emelet legmagasabb szintjére. Eleinte a fonyódi bazaltbombás homoknak alsó kövületes részét is levantei korúnak voltam hajlandó tekinteni, mivel a benne található Vivipara Fuchsi-X eddig a szlavóniai alsó-levantei, valamint a malinói (Szlavónia) középső-levantei képződmény legalsó rétegeiből és Moosbrunnból — Wien mellől — ismerjük, ugyancsak levanteinek vett rétegekből. Később azonban e nézetem megváltozott, midőn rájöttem, hogy NEUMAYR és PAUL-' Ácsról (Komárom mellett) említi, ahonnan eddig csakis az Unio Wetzleri-s szint rétegeit ismerjük, sőt midőn Budapest környékén magam is gyűjtöttem Vivipara Fuchsi-X az Unio Wetzleri szintjéből, bizonyossá lett, hogy a Viv. Fuchsi hosszabb életű, mint eddig hittük. Fontos bizonyítéknak tartom azt az Unio Wetzleri példányt is, melyet BÖCKH JÁNOS min. tanácsos úr gyűjtött Fonyódon, amennyiben ez csakis a felső bazaltbombás homok alsó részé1 A Bakony déli részének földtani viszonyai. II. rész. 105. lap. 1 Die Congerien und Paludinenschichten Siavoniens und deren Faunen. P. 16.
