A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
185 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. bői származhatik, melyből én a Viv. FuchsiA, Melanopsis Sturi-t stb. gyűjtöttem, ami bizonyítja, hogy a fonyódi bazaltbombás homok a pannóniai emelet legfelső szintje fölött van itt is, mint Zsiden a bazalt. 1 Sőt ezek után a moosbrunni faunát bezáró réteget is nem levantei, hanem még pannóniai korszakbelinek vagyok hajlandó tekinteni, melyből a későbbi gyűjtések valószínűleg Unió Wetzleri-t is fognak eredményezni. Ma már, azt hiszem, nem lehet abban kételkedni, miszerint a mai Balaton északi részén a levantei korszakban működtek a bazaltvulkánok. * * * 1900-ban «Foraminiferen der pannonischen Stufe Ungarns», 2 majd 1902-ben «Die pannonische Fauna von Budapest» 3 czímű munkám jelent meg, melyekben LÓCZY LAJOS szóbeli megjegyzésére az újabban divatos, de czélszerűtlen «pontusi» elnevezés helyett, a már majdnem feledésbe ment «pannóniai» elnevezést használom s mindkét munkám elején okadatolom is, hogy miért. Ugyancsak 1902 végén jelent meg HALAVÁTS GYULÁ-nak «A balatonmelléki pontusi korú rétegek faunája» czímű munkája, melyben ő a pontusi elnevezésnek használata mellett tör pálczát a pannonjaival szemben, holott már Oroszországban is, ahol a pontusi elnevezés született s ahol egyedül volt létjogosultsága, a plioczénkorú képződmények két legalaposabb ismerője: ANDRUSOV és SINZOW, a pontusi elnevezésnek — mint czélszerűtlennek — a kiküszöbölésén fáradoznak. E két jeles tudós fáradozásainak eredménye az is, hogy az újabbi orosz irodalomban már inkább csak «pliocén» elnevezést használnak. 4 Hogy megítélhessük, miszerint a pontusi vagy pannóniai elnevezésnek van-e nagyobb létjogosultsága, nézzük a két elnevezés keletkezésének történetét és fogalomkörét. HALAVÁTS munkája végén, a III. Stratigrafiai részben, a 60—61. lapon elmondja, hogy NEUMAYR-nak «Die Congerien und Paludinenschichten Slavoniens und deren Faunen» 5 czímű munkája adta az impulzust arra, hogy a magyar geologusok egy része a «pannóniai» elnevezést használta. Keletkezett pedig ez elnevezés akként, hogy NEUMAYR a Balaton környékének több vivipara-havi bővelkedő rétegét helytelenül a szlavóniai középső- és felső-levantei emelettel párhuzamosította, melyeket eddig «a Congeria-rétegekhez vagyis pontusi emeletbe soroztak». NEUMAYR ez eljárása megingatta geológusaink önbizalmát, s miután nem igen tudták, hogy a túldunai plioczénkorú rétegeink közül melyeket lehet az újonnan fölállított levantei emeletbe beosztani (mivel attól tényleg különböznek is), kezdették a pannóniai nevet mint gyűjtő fogalmat használni, melyben összefoglalták a Congeria vagy pontusi rétegeket és a NEUMAYR-től levantei korúaknak tekintetteket is. így igaza van HALAVÁTS-nak, hogy «... zavar lett szülőanyja a «pannóniai rétegek» névnek, melylyel a magyar geologusok egy része azokat az üledékeket akarta megjelölni, melyekről nem voltak biztosak, hogy pontusi vagy levantei korúak-e ?» Később a geológusaink kezdették belátni, hogy a túldunai vivipara-dús rétegek nem azonosíthatók a szlavóniai levantei emelet rétegeivel. LÓCZY LAJOS volt 1 Fonyódon nem bombák, hanem lávafolyások vannak, melyek egyenetlen ősi térszínen szétfolyva szerteszakadoztak. — LÓCZY. 2 Neues Jahrbuch für Mineralogie, Geologie und Palaeontologie ; Jahrg. 1900. Bd. II. 3 Palaeontographica. Bd. XLVIII. 4 MIKHAILOVSKI: «Die Pliocän einiger Gegenden des westlichen Kaukasus». Szt. Pétervár, 1908. 6 Abhandl. d. k. k. geol. Reichs-Anst. Bd. VII. Heft 3. Wien, 1875.
