A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
157 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. köszönni. így küldött: Neritina (Clithon) brevispina LAMK.-Í Konstantinhafenből (Uj-Guinea), Ner. (Clithon) Sowerbyana RECLUS-Í Hongkongból és Ner. (Clithon) ualanensis LESS.-Í Hainanból (Dél-Kina). A mi pannóniai emeletbeli alakjaink tényleg egyeznek ezekkel az ázsiai alakokkal, mivel ezeken is megvan a «Basalschwelle», hiányzik azonban fajainkról az orsólemez peremének (columellaris peremnek) felső harmadán lévő —• a többinél jóval erősebb — fog, mely a fedő támasztójául szolgál. Érdekes, hogy a pannóniai emeletbeli neritinaink is újabb kapcsolatot teremtenek a keletázsiai élő édesvízi fauna és a mi pannóniai képződményeink faunája között, amennyiben a pannóniai emeletben élt Clithon alnem Kelet-Ázsiában tovább él máig. FUCHS a Balatonmellékéró'l Tihanyból 4 fajt említ: a Neritina radmanesti FUCHS, N. crescens FUCHS, N obtusangula FUCHS és N. acuticarinata FUCHS t. Ezenkívül BRUSINA Iconographiájában egy új változatot ábrázol Tihanyból: a N. acuticarinata FUCHS var. ecarinata BRUS.-Í, úgy hogy ezzel együtt Tihanyból 4 faj és 1 változat ismeretes. Ezzel szemben HALAVÁTS balatonmelléki összes lelethelyéről csak két fajt említ, a N. obtusangula FUCHS és N. radmanesti FUCHS fajokat. Én mind az 5 fajt megtaláltam, sőt még ezenkívül a N. turbina FUCHS Radmanestről leírt fajt is mint hatodikat. Érdekes, hogy míg Tihanyban 5 faj Neritina van s aránylag nagy egyedszámban, addig ugyanebben a szintben Fonyódon csak mindössze 3 példányát találtam a N. radmanesti FUCHS fajnak. Az alsó-pannoniai emeletre jellemző fajok közül csak kettőt ismerek a Balatonmellékéről: a N. pilari BRUS. és cfr. Cunici BRUS. fajokat. Mindkettő nagyon elterjedt faja az alsó-pannoniai emeletnek. 1. Neritina (Clithon) turbinata FUCHS. 1870. Neritina turbinata F UCHS . — F UCHS : Fauna von Radmanest. P. 351. Taf. XIV. Fig. 67—68. 1904. » (Neritodonta) turbinata F UCHS . — HALAVÁTS : Pontusi irodalom. 76. lap. E faj eddig csakis Radmanestről volt ismeretes és nekem Tihanyban sikerült találnom. Lelethely : A tihanyi Fehérpart középső (II.) rétegében egy kopott példányát találtam. Eddig e faj csakis a felső-pannoniai emeletnek Cong, triangularis és Cong, balatonica jellemezte szintjéből ismeretes. 2. Neritina (Clithon) radmanesti FUCHS 1870. Neritina radmanesti F UCHS . - F UCHS : Fauna v. Radmanest. P. 352. Taf. XIV. Fig. 69—70. 1870. » » » — F UCHS : Fauna von Tihany. Pag. 538. 1902. » » » — HALAVÁTS : Balatonmelléke. 35. lap. 1904. » » » — HALAVÁTS : Pontusi irodalom 76. lap. Példányaimat a Radmanestről valókkal történt összehasonlítás alapján ehhez a fajhoz kell vennem. A neritina-k között ezek nőnek legnagyobbra. Példányaimon az orsólemez ránczai erősek; különösen erősek ezek középtáj t, míg a lemez szélein gyengék. Az orsólemez széle egyébként középen homorú s hullámzatosan fogas. A tekercs igen kevéssé emelkedik ki. A felületet sárga vagy barna hálózat, néha emellett még 2 sötét szinű (barna) spirálisan futó szalag, vagy csakis spirálisan futó keskeny barna szalag, majd függélyesen lefutó hullámos barna szalag díszíti. Azt a spirális barázdákkal diszített gömbösebb féleséget, aminőt FUCHS ábrázol Radma-
