A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
138 Adatok a balatonmelléki pannóniai koréi létegek faunájához. Lelethely: Egy példányát gyűjtöttem a felső édesvízi faciesnek Nagy-Vázsonyban a Kinizsi-torony árkában föltárt rétegeiből. Valószínűleg ehhez a fajhoz tartoznak azok a bithynia-fedők is, melyeket Fonyódon a Fonyódhegy felső (4. számú) édesvízi rétegéből gyűjtöttem. i 3. Bithynia Clessini BRUSINA. I87O. Bythinia tentaculata FUCHS (non L.). — FUCHS : Die Fauna von Kúp. P. 543. 1883. » Clessini BRUS. — BRUSINA: Congerienschichten von Agram. P. 165. Taf. XXX. Fig. 14. 1902. » » » — HALAVÁTS: Balatonmelléke. 42. lap. 1904. » » » — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 84. lap. Ennek a Zágráb vidékéről leírt fajnak, a balatonmelléki Congeria rhomboidea szint elegyesvízi faciesében több helyen találni képviselőit. Meg vagyok róla győződve, hogy a mint FUCHS e fajt Kúpról Bithynia tentacid ata L. néven említi, úgy az irodalomban legalább a Cong, rhomboidea szint elegyesvízi faciesébó'l B. tentaculata néven említett alakok mind a B. Clessini fajhoz tartoznak. Lelethely: HALAVÁTS a kenesei Fancséroldal édesvízi faciesbői említi. Én Tabról a Retkesárok téglavetőjéből kapott anyagból négy szép példányát preparáltam ki. Ugyancsak Tabon T. ROTH LAJOS is gyűjtötte példányait és pedig a Csibehegy alsó homokrétegéből (e) 10-et, a Hőjegihegy árkának bal partjában a 6-val jelzett rétegből 20-at és a jobbpartjának 6-vel jelzett rétegéből a homokjából és homokkőgumóiból egyaránt szintén több példányát. A karádi kútból kikerült anyagban vannak fedők, melyek valószínűleg e fajhoz tartoznak. XXXVII. Staja BRUSINA. Ez a genus tudtommal sehol sincs leírva, BRUSINA csakis mint nevet vezeti be az irodalomba a «Matériaux» stb. czímű atlaszában 1897-ben s lerajzolja a Staja adiaphora BRUS. új fajt, megemlíti azonban, hogy e nembe tartoznak a Bithynia obtusecamiata FUCHS és Valva variabilis FUCHS is. A Balatonmellékéről HALAVÁTS egy Staja-t sem említ, holott FUCHS Tihanyból írja le a Staja obtusecarniata-X. Fn a Valvata variabilis FucHS-t egyelőre nem veszem BRUSINA nyomán ide a Staja-hoz. 1. Staja obtusecarinata FUCHS sp. 1870. Bythinia obtusecarinata FUCHS. •— FUCHS : Fauna von Tihany. P. 534. Taf. XX. Fig. 31—32. 1902. Staja » » — BRUSINA: Iconographia moll. foss. Tab. X. Fig. 1. és 2. 1904. Bythinia (Staja)-» » — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 86. lap. FUCHS Tihanyból írja le e fajt Bithynia obtusecarinata néven, melynek én is több példányát gyűjtöttem Tihanyban és Fonyódon. Eddig csakis a balatonmelléki (tihanyi) Congeria balatonica és C. triangularis jellemezte szintjéből volt ismeretes a felső-pannoniai emeletnek, nekem azonban sikerült a legfelső édesvízi faciesben is megtalálni Fonyódon. Lelethely: Tihanyban a Fehérpart alsó (1.) rétegéből 8, a középső (II.) rétegéből 11 és a felső (III.) rétegéből 15 példányát; Fonyódról a Fonyódhegy alsó (I.) rétegéből pedig a szállodával szemben 33 típusos példányát gyűjtöttem. Míg ezekmind a Congeria balatonica és C. triangularis jellemezte szintből valók, addig egy fiatal példányát a magasabb édesvízi faciesbői is gyűjtöttem Fonyódon a Fonyódhegy 4. számú rétegéből.
