A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
139 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 26 XXXVIII. Vivipara LAMARCK. A vivipara-k tömeges előfordulása inkább a székelyföldi és szlavóniai levantei üledékek sajátsága, miért is NEUMAYR a túldunai részeknek vivipara-khan bővelkedő felső-pannoniai emeletbeli képződményeit is levanteieknek vette. Csak később az egész faunának tanulmányozása alapján tudtam teljes biztonsággal kimutatni, hogy pl.: a kurdi fauna a felső-pannoniai emeletbeli. Ujabban már tudjuk, hogy a felsőpannoniai emeletnek mélyebb szintjében a Cong triangularis és C. balatonica jellemezte szintjében is tömegesen fordulnak elő vivipara-k, de eddigi ismereteink szerint csakis a Balaton környékén. Mert pl.: Radmanesten a Cong, triangularis és C. balatonica szintjében csakis a Vivipara Sadleri PARSCH. van meg, 1 de ez is kis egyedszámban. Hasonlóan a szegzárdi Cong, rhomboidea szintben is elvétve találni vivipara-1. HALAVÁTS a Congeria triangularis és C. balatonica jellemezte szintet a vivipara-k eloszlása alapján négy alcsoportra osztja; ha azonban az ember olyan gazdag anyagot vizsgál mint én, akkor arról győződik meg, hogy a vivipara-k e szinten belül nem rétegjelzők, mivel majd minden lelethelyen megvan a Viv. Sadleri PARTSCH. és Viv. cyrtomaphora BRUS. egyaránt, csakhogy, míg az egyiken az egyik, másikon a másik faj az uralkodó, a mit legföljebb faciesbeli különbségnek lehet tekinteni. Vivipara a Balaton mellékének két legalsó színtjét, úgymint a peremartoni Congeria ornithopsis, valamint a tihanyi Congeria ungula-caprae jellemezte szintjét — legalább eddigi ismereteink szerint — kivéve, valamennyi szintben van. A Cong, balatonica és C. triangularis jellemezte szintben a Viv. Sadleri és Viv. cyrtomaphora; a Cong, rhomboidea jellemezte magasabb szintben, vagy ezzel egykorú rétegekben, a Viv. kurdiensis LÖRENT., VÍV. gracilis LÖRENT. és Viv. balatonica NEUM. a jellemzők és uralkodók; a Viv. Fuchsi NEUM. pedig a Fonyódhegy felső részének homokjában, az Unio Wetzleri-s szintben (?) van meg. Hogy az eddig ismert Vivipara fajok faji jogosultságát és önállóságát, stratigrafiai jelentőségét s főleg leszármazásukat biztosan megállapíthassuk, biztosabban mint azt NEUMAYR tette, ahhoz szükséges, hogy a ma ismert vivipara-kat az eddigieknél szélesebb alapokra helyezett elfogulatlan kritikai feldolgozásnak vessük alá. 1. Vivipara Sadleri PARTSCH sp. 1893. Vivipara Sadleri PARTSCH. — LÖRENTHEY: Szegzárd, Nagy-Mányok és Árpád. 102. (38.) lap. 1894. » » » — LÖRENTHEY: Kúrdi fauna. 18. lap. 1904. » » » — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 83. lap. (Lásd ugyanitt a többi előző irodalmat). Ez a faj a vivipara-k között aránylag nagy elterjedéssel bír, a felső-pannoniai emeletnek Cong, balatonica és C. triangularis jellemezte szintjében. Megfigyeléseim alapján nem állhat meg HALAVÁTS-nak a Viv. Sadleri-re alapitott ama fölosztása, hogy a Viv. Sadleri csakis a Cong, balatonica jellemezte szint alsó részében van meg és pedig Tihanyban (Gödrösoldal, Ekhó alatt) és Radmanesten minden 1 F UCHS TLVADAR-nak 1882 január 31-én kelt levele szerint a Radmanestről említett Vivipara rudis és V. bifarci-uata nem innen való, hanem hihetőleg Romániából (LÖRENTHEY: Szegzárd, Nagy-Mányok és Árpád. 117 (53. lap).
