A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
135 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 26 gyűjtöttem e fajnak, melyet HALAVÁTS nem ismer a Balaton környékéről. A ZalaApátiból kapott — LÓCZY gyűjtötte — anyagban a 2Á-vel jelzett rétegből van négy fogyatékos Micromelania, melyet kérdőjellel e fajhoz kell venni. 9. Micromelania variabilis LÖRENTHEY. 1902. Micromelania variabilis LÖRENT. — LÖRENTHEY: Pannonische Fauna von Budapest. P. 237. Taf. XVIII. Fig. 20, 23, 25. 1904. Micromelania variabilis LÖRENT. — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 98. lap. E fajt a tinnyei alsó-pannoniai emeletbeli rétegekből írtam le és mindezideig csakis innen volt ismeretes, újabban a Balaton mellékén a felső-pannoniai emeletben találtam példányokat, melyeket ide kell venni és pedig úgy a legalsó Congeria nngula-caprae, mint a magasabb Congeria triangularis és C. balatonica jellemezte szintben egyaránt találtam ilyeneket. Lelethely: A tihanyi Gödrös-oldal legalsó — Cong, ungula-caprae jellemezte — szintjéből kaptam 14 töredékes példányt, melyek eléggé egyeznek a tinnyeiekkel. Valószínűleg ide tartozik az a töredékes példány is, melyet ugyané föltárás magasabb rétegéből, a Cong, triangularis és C. balatonica szintjéből kaptam. XXXIV. Prososthenia NEUMAYR A «Die pannonische Fauna von Budapest» czímű munkámban a 238. lapon kifejtettem, hogy a Prososthenia-nemet manapság már nem veszik olyan értelemben, mint azt NEUMAYR vette. Sok elegyesvizi alakot soroztak újabban a Prososthenia-hoz, melyen a nemi jellegek nincsenek meg. Úgy, hogy mindaddig, míg az összes Hydrobydae-k kritikailag áttanulmányozva nincsenek, az egyes alakokat inkább csakis a rokonság mint a jellegek alapján veszik a Prososthenia nembe. Egyedüli typusos Prososthenia-m a Pr. sepulcralis PARTSCH sp., mely a felső-pannoniai emeletnek Congeria spinicrista és Prosodacna Vutskitsi jellemezte szintjében van itt meg. Egy másik Prososthenia-m van Peremartonról az alsópannoniai emeletből a Pros. Zitteli LÖRENT., melyet a peremartonival egykorú rétegből írtam le Tinnyéről. 1. Prososthenia Zitteli LÖRENTHEY. 1902. Prososthenia Zitteli LÖRENT. — LÖRENTHEY: Pannonische Fauna von Budapest. Pag. 239. Taf. XVI. Fig. 8. és Taf. XVIII. Fig. 22—24. 1904. Pyrgula (Prososthenia) Zitteli LÖRENT. — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 99. lap. E fajnál az ajkak nem duplák, mint a típusos Prososthenia-knál, hanem csakis kevéssé megvastagodottak. Mivel azonban legközelebbi rokona a Pr. Suessi BURG , a Prosostheniák-hoz van véve, alakomat egyelőre én is ide veszem. E fajnak peremartoni példányai típusosak, erősen bordázottak, fejlettek, nagyok, úgy hogy egy sincs a var. similis. LöRENT.-el egyező példány. Lelethely: E faj eddig csak az alsó-pannoniai emeletből ismeretes. Fn Tinnyéről ismertettem, majd hasonlókorú rétegből gyűjtöttem a peremartoni anyagból, húsz példányban.
