A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához. 131 1903. Micromelania Schwabenaui FUCHS. — LÖRENTHEY: A szarmata és pannóniai képződményeket áthidaló rétegek Magyarországon. 62. lap. 1904. Pyrgula (Micromelania.-) Schwabenaui FUCHS sp. — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 97. lap. A Micromelania-k közül ez és a M. laevis az a faj, mely a balatonmelléki pannóniai képződményekben uralkodnak. HALAVÁTS 8 lelethelyről említi (9 rétegből) ; én is valamennyi lelethelyén megtaláltam a Cong, triangularis és C. balatonica jellemezte szintnek. Lelethely: FUCHS Tihanyból írja le e fajt, melynek én a tihanyi Fehérpart alsó (I.) rétegében 69, a középső (II.) rétegében 52 és a felső (III.) rétegében több ezer, részben egész, részben töredékes példányát, a szőlők alatti szakadék föltárásában pedig 2 példányát gyűjtöttem. Fonyódon a Fonyódhegy alsó rétegében a szállodával szemben 340, a vasútállomás mögötti homokbányában 11 és a Balaton vízszíne alatt lévő szárazföldi lencséket bezáró rétegből egy, a zala-apátii 2Z>-vel jelzett rétegből 25 típusos, Öcsön pedig az édesvízi faciesben egy példány töredékét találtam. T. ROTH LAJOS Tabon a Hőjegihegy árkának jobb lejtőjéből a b-ve 1 jejölt réteg homokkőgumóiból gyűjtötte. E faj leggyakoribb a felső-pannoniai emeletnek Cong, triangularis és C. balatonica jellemezte szintjében, a magasabb Cong, rhomboidea szint facieseiben már kihalófélben van. 4. Micromelania Haidingeri STOLICZKA sp. 1862. Tricula glandulina STOL. — STOLICZKA: Inzersdorfer Schichten des ung. Tertiärbeckens. P. 535. (7.) Taf. XVII. Fig. 6. 1862. Tricu'a Haidhigeri STOL. — STOLICZKA: Ugyanott. P. 536. (8.) Taf. XVII. Fig. 7. 1870. Pleurocera Radmanesti FUCHS (partim). — FUCHS : Fauna von Radmanest. P. 349. 1870. » » » » — FUCHS : Fauna von Tihany. P. 540. (10.) 1902. Goniochilus glandulinus STOL. — BRUSINA : Iconographia. Taf. VIII. Fig. 29—31. 1902. Pyrgula (Micromelania) radmanesti FUCHS sp. (partim). — HALAVÁTS: Balatonmelléke. 44. lap. 1904. » {Goniochilus) glandulina STOL. — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 99. lap. 1904. » » Haidingeri STOL. — HALAVÁTS : Ugyanott. 99. lap. FUCHS a Micromelania radmanesti leírásánál a többek között ezeket mondja: «A felület igen változó, némely példány egészen sima, másoknál rendkívül finom spirálvonalzás látható és a kanyarulatok alsó harmadán pedig egy tompa él van, ez először a felső-kanyarulatokon jelenik meg. Más példányoknál ismét az él erősbül és finoman dúdoros lesz, melyek ugyancsak a felső kanyarulatokon jelennek meg először». A leírás végén azt mondja, hogy e faj annyira változatos, miszerint közel áll ahhoz, hogy több fajt csinálhassunk belőle; mivel azonban úgy az alak, mint a díszítés igen változó és egymással többszörösen kombinált, lehetetlen volt határozottan körvonalazni az egyes típusokat. Miután a Balatonmellékén én is sok a Micr. radmanesU-xe emlékeztető Micromelania-t találtam, áttanulmányoztam a gyűjteményemben lévő Radmanestről való példányokat s azt találtam, hogy bár többszörösen kombináltak a jellegek, mindazonáltal két külön fajhoz tartoznak. Az egyik a valódi M. radmanesti, e.z nyúlánk házú, 7 egyenletesen növekedő, aránylag nem nagyon domború kanyarulatból áll. A csomósor a kanyarulatok alsó harmadán van, FUCHS idézett ábrái elég hűen mutatják e faj jellegeit. Ezzel szemben a másik zömökebb, 5—6 valamivel domborúbb kanyarulatból áll, melyek hirtelenebbül növekszenek, miért is az utolsó kanyarulat a ház magas8*
