A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
127 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 26 nata-ja azonos e változattal, sőt valószínűleg BüusiNA-nál Tihanyból ábrázolt Pyrgida bicarinata is, bár ezt szabályszerű leírás hiányában megállapítani nem tudom, midőn az ábrán egyik fójellemvonás, a ház spirálvonalzottsága, nincs feltüntetve. Miután a Pyrgula pannonica együtt fordul elő a P. incisa-va\ s átmenetekkel oly szorosan összefüggenek, hogy alig lehet a kettő között határt vonni, én nem vagyok hajlandó külön faj gyanánt elkülöníteni, hanem mint varietást az incisa-hoz veszem. Teszem ezt annál is inkább, mivel a Pyrgida incisa eléggé változó faj. FUCHS ugyan a faj leírásánál azt mondja a felületet díszítő élről, hogy: «körülbelül a kanyarulat alsó-harmadán fut le», vannak azonban olyanok is, melyeknél a középen sőt némelyeknél — különösen a ház felső részében — a kanyarulat felső harmadán fut le. Különböző ennek az élnek kifejlődése is, amit különben már a szegzárdi munkámban is kiemeltem. Vannak ugyanis olyanok, melyeknél övszerűen (Gürtel) erősen kiemelkedő, míg másoknál, — mint az okrugljakinál, —- nem emelkedik ki, hanem csak gyenge szöget (élet) formál. Különböző a második él kifejlődése is, FUCHS erről a faj leírásánál azt írja, hogy az utolsó kanyarulaton jelenik meg, holott legtöbbnél a két utolsóelőttin is megvan már, mint a P. incisa var. pannomca-ná\. A két él közötti felület is lehet egyenes vagy gyengén homorú. Lelethely: Ennek az új varietásnak 2 példányát gyűjtöttem Tihanyban a Fehérpart alsó (I.) és 18-at a középső (II.), 44-et pedig a felső (III.) rétegben. Fonyódon a Fonyódhegy alsó rétegében a szállodával szemben 50, a Balaton fenekén a szárazföldi lencséket bezáró rétegben pedig egy példányát találtam. Ide kell venni azt a töredéket is, melyet a vasútállomás mögötti homokgödörben találtam, valamint azt a 3 példányt, melyet a fonyódi édesvízi szintből gyűjtöttem a Fonyódhegy 4. sz. rétegéből. Tehát mig a típusos Pyrgula incisa a Cong, ungula-caprac jellemezte mélyebb szintből, továbbá a Cong, triangularis és C. balatonica jellemezte középső, valamint a Cong, rhomboidea jellemezte felső-szintjéből is, tehát a felső-pannoniai emeletnek eddig ismert majdnem valamennyi szintjéből ismeretes; addig a Pyrgida incisa var. pannonica eddig csakis a középső Cong, triangidaris és Cong, balatonica jellemezte szintből és a felső édesvízi faciesbó'I ismeretes. 4. Pyrgula Töröld LÖRENTHEY. 1894. Pyrgula Töröki LÖRENT. — LÖ. ENIHEY: Kurdi fauna. 15. lap. II. tábla, 1—4. ábra. 1902. » pirenella BRUS. — BRUSINA: Iconographia moll. foss. Tab. VII. Fig. 47—49. 1902. » (Micromelania) Fuchsiana HAL. (non BRUS. részben). — HALAVÁTS: Balatonmelléki fauna. 44. lap. II. tábla, 12. ábra. 1904. Pyrgula. Töröki LÖRENT. — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 94. lap. Ezt a Kurdról leírt fajt, mely a mint a Pannonische Fauna von Budapest czímű munkámban a 275. lapon kimutattam a Micromelania? Fuchsiana BRUS -ból fejlődik s éppen ezért a határt megvonni közöttük sokszor igen nehéz, majdnem lehetetlen. A sima alakok, melyeknek csak az utolsó kanyarulatán van él csak annyiban térnek el a Micr.? Fucksiana-Xó], hogy a kanyarulatai valamivel hirtelenebbül növekednek és nem egyenletesen, amennyiben az utolsó hirtelenebből növekszik, úgy hogy nem annyira karcsúk, mint a típusos Fuchsiana, a mennyiben a magassághoz viszonyítva szélesebbek. A kanyarulatai valamivel domborúbbak (pirenella BRUS.) mint a Micr. Fuchsiana-n-h\ s így a varratvonalak is mélyebbek. Az utolsó kanyarulat alján lévő él pedig erősebben kiálló mint a Micr. Fuchsiana-w.
