A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez

128 Adatok a balatonmelléki pannóniai koréi létegek faunájához. A legkülönbözőbb fejlettségi fokon lévő példányaim vannak a Balatonmellékéről. Vannak egész simák, melyeknek csakis az utolsó kanyarulatán van él, ez a Fuchsiana-hoz áll közel; vannak olyanok, melyeknek a felső kanyarulatain van él, majd ismét olyanok, melyeknél valamennyi kanyarulaton van gyenge, majd erősebb él; sőt olyanok is, melyeknél az utolsón 2 él van ; szóval mindazok a változatok, melyek Kurdon is megvannak. HALAVÁTS e fajt nem említi a Balatonmellékéről. Lelethely: Köttséről a Tabra vivő út melletti föltárásból kapott anyagból 3 fogyatékos példányát preparáltam ki, melyeken a felső kanyarulatokon van él. TELEGDI ROTH LAJOS is gyűjtötte Köttsén a példányait, melyeket «Hydrobia acutecarinata NEUM.-nak határozott meg. Karádról a kút 2. számú rétegéből 3 fogyatékos példányom van, melyeknek két utolsó kanyarulatán van él. A tabi Retkesárok téglavetőjéből kapott anyagból 40 példányát preparáltam ki, ezeken a fejlődés minden állapota tanulmányozható, legtöbb a Kurdról 3. és 4. ábrában ábrázolt példányaimmal egyező. TELEGDI ROTH LAJOS több példányát gyűjtötte a tabi Hőjegihegy árkának jobb lejtőjéből a b-ve 1 jelzett réteg homokkőgumóiból, valamint az Újhegyen is. A tabi Csibehegy anyagának felső homokjából (b.) csak 4, míg az alsóból (e) már 18-at preparáltam ki és a bálványosi malomtól kapott anyagból szintén több példányt. Túrról a 3. számú rétegből 2 példányom van, melyeknek két utolsó kanyarulatán van él. 5. Pyrgula liungarica LÖRENTHEY. 1894. Pyrgula hungarica LÖRENT. — LÖRENTHEY: Kurdi fauna. 14. lap. II tábla, 9. ábra. 1902. » » » — BRUSINA: Iconographia moll. foss. Taf. VIII. Fig. 1—5. 1904. » » » — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 93. lap. HALAVÁTS ezt az elegáns, de ritka fajt, melyet én írtam le s később BRUSINA is ábrázolt Kurdról, nem említi a Balatonmellékéről. Típusos éllel ellátott példányait eddig csakis e felső-pannoniai emeletnek Cong, spinicrista s C. rhomboidea jellemezte szintjéből ismerjük a Balaton vidékéről. Némely példányon az élt egyszerűen a kanyarulatnak egy kiálló szöglete formálja ; más példányon kétoldalt alul gyenge barázdával határolt erős lécz van. Lelethely: Kurdon kívül újabban e fajt Köttsének hasonlókorú rétegéből kapott anyagából preparáltam ki két példányban, a karádi kútból kapott anyagból pedig egy példányban. TELEGDI ROTH LAJOS-nak a tabi Csibehegy felső homokjából (b) gyűjtött anyagából szintén sikerült egy példányt kipreparálnom. XXXII Bithynella MOQUIN-TANDON. A Bithynella nemnek a magyarországi pannóniai képződmények csaknem valamennyi szintjében van képviselője, de átlag mindenhol ritka. A peremartoni alsó-pannoniai emeletben az igen elterjedt Bithynella scitula BRUS. van meg. A Congeria triangularis és C. balalonica jellemezte szintben Tihanyban és Fonyódon egy másik faj, melyet BRUSINA Bythinella? sp. néven ábrázol Tihanyból.