A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
122 Adatok a balatonmelléki pannóniai koréi létegek faunájához. 1. Hydrobia syrmica NEUM. (I. tábla, 20. ábra; III. tábla 16 a—b. és 17. ábra.) 1875. Hydrobia syrmica NEUM. — NEUMAYR és PAUL : Conger, u. Paludinen-Schichlen Slavoniens. Pag. 76. Taf. IX. Fig. 11. 1884. Hydrobia syrmica NEUM. — PENECKE : Fauna d. slav. Paludinenschichten. (II. Theil.) P. 35. 1893. » » » — LÖRENTHEY: Szegzárd, Nagy-Mányok és Árpád. 100. lap. 1894. » » » — LÖRENTHEY : Kurdi fauna. 14. lap. 1896. » » » — BRUSINA : La collect, néog. P. 125. (29.) Ez érdekes fajt, melynek néhány alakját ábrázoltam is, NEUMAYR a szlavóniai alsó-paludina rétegekből írja le Karloici(Karlócza)-ból. Miután azonban a rajza nem a legjobban sikerült a leírás pedig mindössze ennyi: «Nahe mit der vorhergehenden Art (FI. longaeva) verwandt, unterscheidet sie sich durch grösseres, spitzes, aus 7 ganz flachen Umgängen bestehendes Gehäuse» ; szükségesnek tartom a következőkben leírni: A kúpdad fénylő, fehér ház 7—9 lassan és egyenletesen növekedő kanyarulatokból áll. A kanyarulatok laposak, úgy hogy kúpfelületet formálnak s miután a varrat elég mély, a kanyarulatok alján a varratvonal felett lekerekített él látszik keletkezni, mely legszembeötlőbb a két utolsóelőtti kanyarulaton. A két-három utolsó kanyarulat felsőrészén néha kevéssé homorú, úgy hogy e behorpadás és varrat közötti kis rész duzzadtnak látszik, minek következtében az utolsó kanyarulatok ilyenkor többé-kevésbbé lépcsőzetesek. A ferdén álló szájnyílás megnyúltan tojásdad alakú s felül erős szöget formál, a belső ajak pedig kiterült az orsórészre, úgy hogy a köldököt vagy teljesen elfödi, vagy csak keskeny hasadékszerű köldök marad. A külső ajak éles és amennyire az igen finom növedékvonalak lefutásából megítélhető, középen nincs mellfelé húzva. Méretek : 7 mm. magas és 2-3 mm. széles. 6 » » » 2*5 » » Külalakra hasonlít a Micromelania laevis FUCHS sp. laposkanyarulatú féleségére. A M. laevis azonban egyáltalában sokkal karcsúbb, amennyiben a kanyarulatai lassabban nőnek, a varratvonalai nem annyira mélyek, az utolsó kanyarulatai soha sem lépcsőzetesek és egy kanyarulat felsőrészén sem látható a H. syrmica legtöbb példányán megfigyelhető bemélyedés. Lelethely: E fajt eddig csakis a Balatontól délre lévő területen találtam. Megjelenik a Cong, triangularis és C. balatonica jellemezte szintben Fonyódon, ahol a Fonyódhegy alsó (1) rétegében a szállodával szemben az 1 tábla 20. ábrájában közölt egyetlen fogyatékos példányt találtam. E faj kifeljődésének tetőpontját a magasabb Congeria rliomboidea szintben éri el; különösen a Congeria spinicrista és Prosodacna Vutskitsi jellemezte faciesben Kurdon (ezrével), Tabon stb. A tabi Retkesárok téglavetőjéből kapott anyagból 754 példányát preparáltam ki>, több példányát gyűjtötte T. ROTH LAJOS a tabi Hőjegihegy árkának jobb lejtőjéből, a bevezető geologiai részben Á-vel jelölt réteg homokjából és homokkőgumóiból; továbbá a tabi Csibehegy alsó homokjából (e) 70 példányt és a tabi Újhegyről, valamint a Bálványosi malom mellől is több példányát. A Köttséről Tabra vivő út melletti föltárásból kapott anyagból 92 s a RÖTH-tól kapót köttsei anyagban szintén több példányát találtam Végre a karádi kút 2. számú rétegéből kapott anyagból 19 példányát preparáltam ki. E faj délfelé húzódva a szlavóniai alsó-levantei emeletben él tovább, míg végre itt is kihal. HALAVÁTS ezt a rendkívül elterjedt fajt nem említi, hanem úgylátszik a Micromelania laevis-se\ téveszti össze.
