A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)

Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez

123 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 26 2. Hydrobia subula FUCHS sp. 1870. Litorineila subula FUCHS. — FUCHS : Die Fauna von Tihany. P. 535. Taf. XX. Fig. 29—30. 1902. Hydrobia (Litorineila) subula -FUCHS. — HALAVÁTS: Balatonmelléki fauna. 42. lap. 1904. » » » » — HALAVÁTS : Pontusi irodalom. 91. lap. Ezt a rendkívül kis, fényes héjjú alakot, mely eddig csakis a Cong, triangu­laris és C. balatonica jellemezte szintből volt ismeretes FUCHS Tihanyból írja le Lito­rineila subula néven. HALAVÁTS ugyancsak Tihanyból az Echo alatti föltárásból említi egy példányát Hydrobia (Litorineila) subula néven, tehát a Litorineila vagy Littorinella nevet alnemnek veszi, holott az csak szinonimája a Hydrobia-x\dk. Én új lelethelyeken gyűjtöttem, s míg eddig a legnagyobb ritkaságok közé tartozott, addig nekem elég nagy számban sikerült gyűjteni. Példányaim arról győztek meg, hogy FUCHS rajzain a kanyarulatok nem elég domborúak s így a varratok nem elég mélyek. Lelethely: Én e fajnak Tihanyban a Fehérpart középső (IF) rétegében két, a felső (III.) rétegben hat és a szőlő alatti szakadékok föltárásából egy példányát, Fonyódon pedig a Fonyódhegy alsó rétegében a szállodával szemben 140 példá­nyát gyűjtöttem; tehát eddig csakis a felső-pannoniai emeletnek Congeria triangu­laris és C. balatonica jellemezte szintjéből ismeretes. 3. Hydrobia ? atropida BRUSINA. 1902. Hydrobia atropida BRUS. — LÖRENTHEY : Pannonische Fauna von Budapest. Pag. 225. Taf. XVIII. Fig. 14—16. (Lásd ugyanitt az előző irodalmat). 1902. Hydrobia atropida BRUS. — BRUSINA : Iconogr. moll. foss. Taf. IX. Fig. 57—65. 1903. » » » — LÖRENTHEY : A szarmata és pannóniai képződményeket áthidaló rétegek Magyarországon. 62. lap. 1904. Hydrobia atropida BRUS. — HALAVÁTS : Pontusi irodalom. 86. lap. E fajt eredetileg a pannóniai emelet alsó részéből ismertük meg Markusevec­ről, Ripanjról és Tinnyéről, később BRUSINA megtalálta Radmanesten, majd pedig én ugyancsak a magasabb Cong, triangularis és C. balatonica jellemezte szintben Tihanyban és Fonyódon. Lelethely: Ez érdekes fajnak 3 példányát gyűjtöttem a tihanyi Gödrös-oldal Congeria ungula-caprae-s alsó rétegéből, 1 nyúlánk példányát pedig Tihanyban a Fehérpart alsó (I.) rétegében és 2-őt a felső (111.) rétegében; Fonyódon pedig a Fonyódhegy alsó rétegéből a szállodával szemben 41-et. 4. Hydrobia ? acheila BRUSINA. 1902. Hydrobia? acheila BRUS. — BRUSINA: Iconogr. moll foss. Taf. XI. Fíg. 21—23. 1904. » » » — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 86. lap. FI fajt BRUSINA Radmanestről ábrázolja s kérdőjellel veszi a Hydrobia-hoz. Én a Radmanestivel egyező szintből gyűjtöttem Fonyódon. Lelethely: Fonyódon a Fonyódhegy alsó rétegéből 100 példányát gyűjtöt­tem a szállodával szemben, a vasút mögötti homokgödörben pedig 2 példányát; tehát eddig csakis a felső-pannoniai emeletnek Cong, triangularis és C. balatonica jellemezte szintjéből ismerjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom