A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
106 gend), igen széles, alul élezett. Az éltől a köldökig lapos, gyengén lejtő. Az 5— 5'/- hirtelen növekedő erősen involut kanyarulat a szélén, erős élű s igen gyenge sekély varrattal vannak elkülönülve; az erősen fénylő felületen csakis nagyítóval láthatók a növedékvonalak, melyek bizonyos távolban megvastagodottak. Az utolsó kanyarulat körülbelül hatszor olyan széles, mint az utolsóelőtti kanyarulatnak látható része. A szájnyílás felső széle erős ívben mellfelé húzott, míg az alsó majdnem egyenes. A szájnyílás szimmetriátlan, hegyesen szívidomú. Valamennyi példányom szájnyílása hiányos, miért is a belső ajak nem tanulmányozható. Az utolsó kanyarulatban itt is megvannak a mészléczecskék (Schmelzleisten), egy fogyatékos példány köbelén látható a benyomata; ezek száma azonban nem állapítható meg. Ez alak a kleinkemsi oligocen mészkőből való Pl. patella SANDB. 1 alakkörébe tartozik s mindenesetre ennek a leszármazója. A Pl. Lóczyi azonban domborúbb oldalú, a kanyarulatai hirtelenebből növekedők; az alsó oldalon a kanyarulatok sokkal involutabbak (egymást jobban körülfogják), mert míg a patella-nál alul és fölül egyaránt valamennyi kanyarulat látható, addig a Pl. Lóczffl-nál alul a rendszerint szűk köldökben csakis nagyítóval lehet az egyes kanyarulatokat nagy nehezen látni. A Pl. Lóczyi-nc\ az utolsó kanyarulat lejebb hajlik a síkból, miért is a szájnyílás még részaránytalanabb (szimmctriátlanabb). A Pl. Lóczyi-hoz legközelebb áll a schweizi, sváb és bajor felső-miocen korú édesvízi mészben elterjedt Pl. Lartctii NOULET. 3 nagyságra és külsejére nézve is teljesen egyezik a Pl. Lóczyi-vaA, csakhogy míg a szájnyílás itt is mint a Pl. patellanál, az utolsó kanyarulattal van egy síkban, addig a Pl. Lóczyi-nál az jóval lejebb hajlik s így erősebben szív alakú. A Pl. Lóczyi-hoz közel áll még a délkeleti Francziaország közép-pliocen korú márgájában előforduló Pl. filocinctus SANDB., 3 csakhogy ez egészben kisebb, azonkívül alacsonyabb s így aránylag szélesebb, mint a Pl. Lóczyi. A Pl. Lóczyi oldala domborúbb s az él gyengébb, a tekercs pedig kevésbbé horpad be minta Pl.filocinctus-niA. A szájnyílás alakját illetőleg a filocinctus áll legközelebb a Pl. Lóczyi-hoz. A Pl. Lóczyi-nak közeli rokona még a napjainkban egész Európában s az ázsiai (Szibéria) állóvizeiben is elterjedt Segmentina nitida M ÜLLER , mely nagyságra nézve egyezik a Pl. Lóczyi-xzA, különbözik tőle azonban annyiban, hogy a szájnyílás itt is csaknem egy síkba esik az utolsó kanyarulattal, mint a Pl. Lartetii-aé\, míg a Pl. Lóczyi-niA jóval lejebb hajlik. A sáfránykerti diluviumból (e réteg) való Pl. nitida példányokkal hasonlítva össze, látni, hogy a különbség nagyon csekély, tekintve azonban a korkülönbséget, azt is elegendőnek kell tartani az elkülönítésre. A Pl. Lóczyi éle kevésbbé éles, az oldalai csaknem függélyesek, így felül szélesebb, a szájnyílás pedig lejebb hajló s így az alsó rész a köldök felé erősebben lejt. A Pl. nitida embrionális kanyarulata valamivel erősebben bemélyedt s így felül bár igen kevéssel, de mégis homorúbb. Lelethely: Öcsön a falu keleti végén lévő föltárásból két egész és három töredékes példányt gyűjtöttem; a fonyódi édesvízi faciesből pedig a Fonyódhegy 4. számú rétegéből 2 példányát. 1 SANDBERGER : Land- und Süsswasscr-Conchilien. P. 324- Taf. XVIII. Fig. 6. 3 SANDBERGER: Ibidem. P. 714. Taf. XXVII. Fig. 10. 3 SANDBERGER: Ibidem. P. 579. Taf. XXVIII. Fig. 23. A
