A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
102 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 26 13. Planorbis tenuis F UCHS. 1870. Planorbis tenuis FUCHS. — FUCHS : Fauna von Tihany u. Kúp. P. 533. és 542. Taf. XX. Fig. 15—18. 1893. Planorbis tenuis FUCHS. — LÖRENTHEY : Szegzárd, Nagy-Mányok és Árpád. 110. lap. 1896. » » » '— BRUSINA Coll. néog. Ä l'expos. de Budapest. P. 117. 1902. » » » — LÖRENTHEY : Pannonische Fauna v. Budapest. P. 272. 1902. » incornatus BRUS. — BRUSINA: Iconographia moll. foss. Taf. III. Fig. 49—51. 1902. » tenuis FUCHS. — BRUSINA: Iconogr. moll. foss. Taf. III. Fig. 52—55. 1902. » » » — HALAVÁTS : Balatonmelléki fauna. 51. lap. 1902. » incornatus BRUS. — HALAVÁTS: Balatonmelléki fauna. 51. lap. 1904. » tenuis FUCHS. — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 121. lap. 1904. » incornatus BRUS. — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 119. lap. A tihanyi Fehérpartban gyűjtött példányaim között vannak olyanok, melyeknél az (apicalis) búbi részen a kanyarulatok egy síkban vannak s ilyenkor laposan domborúak (flachgewölbt), a varratvonalak pedig gyengébbek; máskor a kanyarulatok bemélyednek, a ház ilyenkor fölül homorú, a kanyarulatok maguk domborúbbak, a varratvonalak pedig mélyebbek s a spirális-díszítés is eró'sebb. A köldökoldal is lapos (ilyenek a szegzárdi példányok is), vagy lapos tálszerűen bemélyedett (flach tellerförmig) s ilyenkor domborúbbak a kanyarulatok. Az alsó rész ritkán díszített, legföljebb az él körül, néha az él helyett van néhány spiralis vonal vagy barázda; máskor ez él teljesen hiányozhatik is, amikor az alsó rész teljesen lapos, mint a BRUSINA Pl. incornatus-nsk nevezett példányánál. A felső oldal néha erősen spirálbarázdált, a növedékvonalak lemezszerűen kiemelkedők s így a felület rácsozatosan díszített. A növedékvonalak különösen erőteljesek az első kanyarulaton amint ez BRUSINA-nak az Iconograpiájában rajzolt Pl. tenuis ábráján is jól látható. A szájnyílás alakja is változó, nem mindig «sehr niedrig», mint F UCHS mondja, hanem az olyan példányoknál, melyeknél az utolsó kanyarulat felfújtabb, a szájnyílás tágabb, sőt lefelé is hajlik. Ha az ilyeneknél még az alsó él is erősen ki van fejlődve, akkor csakis a felületi díszítés különbözteti meg a fiatal Pl. radmanesti-tö\, ami minden esetre e két faj közeli rokonságát mutatja. F UCHS a Pl. tenuis leírásánál azt mondja: «in der Regel ist die Oberfläche mit Ausnahme der schwachen Zuwachsstreifen vollständig glatt». Rajza azonban a kevésbbé gyakori spirálisan vonalzott alakot tűnteti föl. Míg ellenben a gyakori típust, a sima alakot BRUSINA ábrázolja Pl. inornatus néven a fönt említett helyen. Ugyancsak Pl. inornatus néven említi HALAVÁTS is a tihanyi példányokat. Az eddig említettekből kitűnik azonban, hogy ez a faj eléggé változó, úgy az alakot, mint a felületi díszítést illetőleg, úgy hogy nem tartom indokoltnak, sőt helytelennek tartom a sima alakokat csak mint változatokat (varietásokat) is elkülöníteni a Pl. tenuis-tó\. Sokkal jogosabban lehetne a Planorbis varians FucHS-ból és Valvata variabilis FucHS-ból, több fajt csinálni, mint az Pl. inornatus és Pl. tenuis-t egymástól elkülöníteni. A Pl. radmanesti-xe\ való rokonság illusztrálására csak azt akarom még megemlíteni, hogy a spirális díszítés nélküli Pl. tenuis példányok teljesen egyeznek a fejletlen Pl. radmanesti-xe\, vagy olyan fejlettebb példánynyal is, melynek az utolsó kanyarulata le van törve. Lelethely: En a tihanyi Fehérpartban és Fonyódon gyűjtöttem e változó alakú fajt. HALAVÁTS egyik helyről sem említi. A Fehérpartnak alsó (I.) rétegében 22 típusos példányt, a középső (II.) rétegben 42 alakra nézve igen változó példányt,
