A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
103 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 26 a felső (III.) rétegben pedig 98 típusosat gyűjtöttem. A fonyódi Fonyódhegy alsó rétegében 585, a vasútállomás mögötti homokgödörben pedig 2 töredékes példányát találtam, de úgy látszik, hogy e faj nemcsak a felső-pannoniai emeletnek Congeria triangularis és C. balatonica jellemezte szintjében van meg, ahol elérte kifejlődésének a tetőpontját, hanem a mélyebb Congeria ungula caprae jellemezte szintjében is, amennyiben a tihanyi Gödrös-oldal alján lévő föltárásból kaptam egy fogyatékos példányát (tehát itt még ritka). Ide veszem kérdőjellel azt a spirálisan vonalzott példányt is, melyet LÓCZY LAJOS gyűjtött Zala-Apátiban a 2. Ó-vel jelzett rétegből. 14. Planorbis Brusinai LÖRENTHEY. 1894. Planorbis Brusinai LÖRENT. — LÖRENTHEY: Kurdi fauna. 23. lap. 1895. » » » — LÖRENTHEY : Újabb adatok Szegzárd felső-pontusi faunájának ismeretéhez ; Természetrajzi Füzetek. XVIII. kötet. 257. lap. VIII. tábla. 9—10. ábra1902. Planorbis Brusinai LÖRENT. — BRUSINA : Iconographia moll. foss. Tab. IV. Fig. 23—25 1902. » » » — HALAVÁTS : Balatonmelléki fauna. 54. lap 1904. » » » — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 117. lap. E fajt a felső-pannoniai emeletnek felső — Congeria spinicrista tömeges föllépésével jellemzett — facieséből írtam le Kurdról. HALAVÁTS a Balatonmellékéről Köttséről említi. Nekem ugyaninnen vannak példányaim melyek szintén fogyatékosak, mint a kurdiak; de mindazonáltal könnyen fölismerhetők arról, hogy a háznak alsó fele teljesen sík felületet formál, továbbá hogy a felsőrészen a növedékvonalak egy része lemezszerűén kiálló, a ház pereme pedig ezeknek megfelelőleg fogaskerékre emlékeztető. Példányaim emlékeztetnek a Planorbis tenuis embrionális részére, melyen szintén megvannak a lemezszerűen kiemelkedő növedékvonalak) ami mindenesetre a két faj rokonságára, sőt valószínűleg közös eredetére utal. A rokonságot igazolja még az is, hogy a Pl. Brusinai köttsei példányainak némelyikénél szintén megvan a Pl. tenuis-xa jellemző spirális vonalzás. Lelethely: E faj eddig csakis a Balaton környékének felső-pannoniai emeletéből ismeretes és pedig ennek is csak a Cougeria spinicrista, Prosodacna Vutskitsi stb. tömeges föllépesével jellemzett facieséből, tehát a Cong, rhomboidea szintből; de mindenhol ritka. Köttsén 5 fogyatékos példányát találtam. 15. Planorbis Lörentheyi BRUSINA. 1893. Planorbis radmanesti LÖRENT. (non FUCHS) — LÖRENTHEY : Szegzárd, Nagy-Mányok és Árpád 109. és 125. lap. 1894. Planorbis radmanesti LÖRENT. (non FUCHS) — LÖRENTHEY : Kurdi fauna. 23. lap. 1902. » Lörentheyi BRUS. — BRUSINA: Iconographia moll. foss. Taf. IV. Fig. 6—8. 1902. » chonopsis BRUS. — BRUSINA: Iconographia. Taf. IV. Fig. 9—11. 1904. » Lörentheyi BRUS. — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 119. lap. 1904. » chonopsis Brus. •—• HALAVÁTS : Pontusi irodalom. 117. lap. Ezt a Pl. radmanesti F UCHS alakkörébe tartozó fajt BRUSINA Kurdról ábrázolja, leírva azonban nincs; sőt annyira nincs a faj jellege körvonalazva, hogy BRUSINA egy fejlettebb példányát a közeli Szegzárd hasonlókorú szintjéből Pl. chonopsis BRÜS. néven mutatja be az Iconographia czímű képeskönyvében. Eleinte a Radmanestről leírt Pl. radmanesti-ve\ azonosítottam s miutánnémi különbséget vettem észre F UCHS rajzai s az én nagyszámú példányom között, szükségesnek tartottam szegzárdi munkámban a faj jellegét körvonalazni. Az észlelt különbségeket azonban
