A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához. 83 2. Pisidium sp. cfr. hybonotum BRUSINA. A felső pannóniai emeletben helyenként van egy körülbelül 2 mm. átmérőjű faj, mely legjobban egyezik BRUSINA «Matériaux stb.» czímű atlaszában Pisidium hybonotum BRUS. néven ábrázolt (XXI. tábla, 35—39. ábra) fajával. Lelethely: A felső-pannoniai emeletnek Cong, triangularis és C. balatonica jellemezte szintjéből gyűjtöttem néhány példányát e kis fajnak és pedig a tihanyi Fehérpart középső (II.) rétegéből négyet, a fonyódi Fonyódhegy alsó (I.) rétegéből pedig a szállodával szemben hatot; ezenkívül a Congeria spinicrista és Prosodacna Vutskitsi jellemezte szintjében és az Unió Wetzleri-s szintben van meg. Köttséről a falutól keletre lévő föltárásból kikerült anyagból egy, a bábonyi anyagból szintén egy, a túri föltárás 2. sz. rétegéből pedig két példányát, a peremartoni Unió Wetzleri-s szintből szintén egy (töredékes) példányt preparáltam ki. C. GASTROPODA (CSIGÁK). Míg a lamellibranchiatakat csak két alakdúsabb család a Dreissensidae-k és cardiidae-k képviselték és két kevéssé alakdús család a Cyrenidae és Unionidac, addig a csigák közül több alakdús család szerepel a balatonmelléki pannóniai képződményekben, mint a Limnaeidae, Melaniidac, Hydrobiidae, Valvatidae, Neritidae. A csigák között feltűnően sok a szárazföldi, ezek különösen annyiból érdekesek, hogy a felső-pannoniai emelet felső rétegeinek leülepedési ideje óta legtöbb faja alig változott. így pl.: az öcsi fauna alakjai javarészben vagy ma is élő fajokhoz tartozók, vagy a ma élőktől alig különbözők, azoknak részben csak változatai. A Limnaeidae-k családját a Limax, a Zonitidae-két az Archaeozonites nem képviseli; a Helicidae-k családját a Helix, Xerophila és Vallonia nemek; a Pupidae-k családját a Pupa, Buliminus és Triptychia nemek, az Auriculidae-k családját pedig a Caiychium. Ezekkel a szárazföldi alakokkal együtt a következő alakdúsabb, vízben élő nemek vannak a balatonmelléki pannóniai képződményekben: a Limnaeidae-k családjából a Limnaea, az alakdús Planorbis, továbbá a pannóniai emelet különlegességét tevő Odontogyroi'bis, Zagrabica, Lytostoma és Valenciennesia nemek, végre pedig az Ancylus nem. A Caecidae-k családját az Orygoceras nem képviseli, a Melaniidae-k családját a Melania és Melanopsis, a Hydrobiidae-k alakdús családját a Hydrobia, Eythinella, Pyrgula, Micromelania, Prososthenia, Lithoglyphus, Bythinia és Staja nemek, a Viviparidae-k családját a Vivipara nem, a Valvatidae-k családját a Valvata, a Neritidae-kéX pedig a Neritina nem képviseli. Egyik másik nemen belül természetesen alnemek is vannak. XI. Limax L AMARCK. Ennek az érdekes szárazföldi, úgynevezett «meztelen csigá»-nak faji meghatározása szempontjából nincs kellőleg tanulmányozva a köpeny alatti mészpajzsocskája, mely a paleontologusnak egyedüli anyaga; s éppen ezért a paleontologiai faj meghatározásokat nem szabad egyenértékűeknek tekinteni a belekre és az ivarszervekre állapított zoologiai fajokkal. 6*
