A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
49 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 26 töredékes példányát preparáltam még ki abból a fonyódi anyagból is, melyet a fürdőházak mellől a Balaton fenekét tevő és a szárazföldi lencséket bezáró rétegből kaptam. 4. Congeria Schmidti LÖRENTHEY. 1900. Congeria Schmidti LÖRENT. — ANDRUSOV : Fossile und lebende Dreissensidac Eurasiens. Erstes Suplement. P. 64 és Resume. 118. Taf. I. Fig. 12—14. (Lásd ugyanitt az előző irodalmat.) 1904. Congeria Schmidti LÖRENT. HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 43. lap. 1893-ban Szilágy-Somlyóról írtam le ez érdekes fajt a Melanopsis Martiniana FÉR., Mel. impresso K RAUS, Mel. vindobonensis F UCHS, Mel. Bouéi FÉR. tömeges föllépésével jellemzett szintből. Az eredeti lerajzolt példányaimat ANDRUSSOFF kérésére elküldöttem neki J u rj e vv b e (Dorpat) s ő a dreissensidac-k monográfiájának első suplementjében közölte is ezek fotografikus rajzát s az idézett helyen azt mondja, hogy originális példányaimnak megvizsgálása arról győzte meg őt: «miszerint a Congeria Schmidti és Cong, simidans BRUS. egy ugyanaz az a faj.» így a B RUSINA Cong, simulans-a. mint sinonima az irodalomból törlendő volna. ANDRUSOV össze is vonja a Schmidti-mma\. En «Die pannonische Fauna von Budapest» czímű munkámban a Congeria ramphophora BRUS. leírásánál a 150. lapon ezt összehasonlítom a Cong. Schmidti és «-Cong. simulansi>-sa\. Radmanestről néhány fejletlenebb példánya van gyűjteményemben az úgynevezett « Cong. simulans-»-nak. Ezek alapján kiemeltem, hogy a Cong. Schmidti-né\ az élen lemez (Lamelle) van, míg a Cong. simulans-niA lemez nincs, hanem az él csak egyszerűen éles, a hasi oldal (Ventralfeld) pedig függélyes, míg a Schmidti-nél ferdén álló. Végül a simulans-nál van byssusbarázda (Byssusfurche), míg a Schmidti-nél hiányzik. Ezek mellett a különbségek mellett tekintetbe vettem, hogy a Cong. Schmidti mélyebb szintben fordul elő, mint az úgynevezett «simulans» s ezek alapján hajlandó voltam e két fajt önálló jó fajoknak tekinteni. A kővágó-őrsi anyag, a mennyire kőbelekből következtetni lehet, ANDRUSOVnak az állítását látszik bizonyítani, hogy t. i.: Cong, simidans tulajdonképen nem más mint Cong. Schmidti. Ugyanis már a Szilágy-Somlyóról eddig ismert és ábrázolt két Schmidti példányomnál is látni, hogy míg az élen lévő lemez és az ennek belül megfelelő barázda az egyiknél igen erős, addig a másik originális példányomnál már jóval gyengébb. A kővágó-őrsi durva homokkőben lévő fekete vasas kőbelek- és benyomatokból ítélve, vannak itt az élükön lemezzel díszített és lemeznélküli éles élű példányok egyaránt; melyeknek a hasi oldala (Ventralfeld) majd függélyes, majd kevéssé ferdén álló. Hogy pedig ezek itt a melanopsis-ok tömeges föllépésével jellemzett szintnél magasabb szintben, valószínűleg a radmanesti faunával egyező szintben vannak: azt bizonyítják az itt előforduló nagy limnocardium-ok, melyeket ugyan nem lehet fajilag meghatározni, de a magasabb szintekre jellemző limnocardium-ok jellegét mutatják. Mindez a mellett bizonyít, hogy a Cong, simulans néven leírt alak tényleg nem más mint a Cong. Schmidti. Mivel azonban a typusos Schmidti-nek csak két példányát és a simulans-nak is csak kevés példányát ismerjük; a kővágó-őrsi példányok pedig csak kőbelek: nem merem teljes határozottsággal állítani — bár most már igen valószínű — hogy a simulans azonos a Schmidti-ve 1. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. I. köt. 1. rész. Pal. Függ. 4
