A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
50 Aclatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához. Lelethely: Kővágó-Őrsről a révfülöpi szőlőhegyről dr. SZONTAGH TAMÁS főgeologus, bányatanácsos tisztelt barátom gyűjtéséből több homokkődarab jutott a m. kir. Földtani Intézet és budapesti tud. Egyetem geologiai és palaeontologiai intézetének gyűjteményébe is, melyeken körülbelül 17 példánynak a kőbele és benyomata olvasható meg. 5. Congeria Neumayri ANDRUSOV. 1874. Congeria Basteroti (non DLSH.) BÖCKH. — BÖCKH JÁNOS: A Bakony déli részének földtani viszonyai. II. rész. 83. lap. 1902. Congeria Neumayri ANDR. — HALAVÁTS: Balatonmelléki pontusi fauna. 27. lap. II. tábla, 7. ábra. (Lásd ugyanitt az előző irodalmat.) 1904. Congeria Neumayri ANDR. — HALAVÁTS: Pontusi irodalom. 41. lap. Ez az a faj, mely régibb irodalmunkban és gyűjteményeinkben «Congeria Basteroti DESH.» és «C. cfr, Basteroti DESH.» néven szerepel. BÖCKH JÁNOS Öcsről ugyancsak Congeria Basteroti néven említi, «A Bakony déli részének földtani viszonyai» czímű munkájában. ANDRUSOV 1 a faj leírásánál említi, hogy a laai példányokkal teljesen egyezők azok, melyek a tihanyi «congeriás rétegekben» találhatók, úgy hogy ő a két lelethely alakjait egymástól megkülönböztetni nem tudja. A Tab vidékéről való anyagban megtaláltam ennek az alakra nézve eléggé változó fajnak mindazt a változatát, melyet ANDRUSOV a dreissensidae-k monográfiájának I. tábla, 8—14. ábrájában föltüntet. Lelethely: HALAVÁTS ez alakot Tihanyban nem találta, nekem is csak egy alakot sikerült gyűjtenem a Fehérpart alján a vegyes omladékban. Két fogyatékos példányát találtam még az enyingi Horgas-utczából kapott anyagban. Gyakoribb e faj az édesvízi faciesben. így Öcs-ön a falu EK végén körülbelül 7 példánynak a töredékét és egy ép példányt gyűjtöttem. Ezzel szemben Fonyódon, a Fonyód-hegy 4. számú rétegében egy kis congeriát gyűjtöttem, mely valószínűleg a Neumayri fiatal példánya. Megtaláltam még a peremartoni Unio Wetzleri-s szintben is s itt nem is éppen ritka, a mennyiben a kapott kevés anyagban 5 fogyatékos példányát találtam. Valószínűleg e fajhoz tartoznak azok a töredékek is, melyet a karádi kút 2. számú rétegéből és a túri föltárás 2. számú rétegéből kaptam s így a Prosodacna Vutskitsi jellemezte szintből valók. Ugyancsak a felsőpannoniai emeletnek Prosodacna Vutskitsi jellemezte szintjéből gyűjtötte TELEGDI R OTH LAJOS e fajnak többé-kevésbbé ép példányait a Balatontól D-re lévő több lelethelyen. Így a tabi Újhegy ENy-i lejtőjén a Bábonyimalomnál 12 többnyire ép példányát és 2erubryoját; Tabon a Hőjegihegy alján húzódó árok bal lejtőjének e—k rétegében több példányát, hasonlóan a jobb lejtő b rétegének homokkőgumóiban is több fogyatékos Congeria példányt talált, melyet ide kell vennem. A Tabtól ENy-ra lévő Bálvány osi-malom melletti föltárásból való anyagban nyolez töredékes példányát találtam e fajnak. LÓCZY Zala-Apátiban a 4. számmal jelzett felső kövületes rétegből egy fogyetékos példányát gyűjtötte, a 2 b.-vel jelzettből pedig szintén egy fogyatékos példányt és néhány töredéket. Ide kell végre vennem azokat a fogyatékos példányokat is, melyeket T. R OTH a Rádi-puszta mellett és Köttsén (három fogyatékos példány) gyűjtött. E faj függélyes elterjedése tehát elég nagy, a mennyiben a Cong, triangularis szintjében jelenik meg s felnyúlik az Unio Wetzleri-s szintbe. 1 Fossile und lebende Dreissensidae Eurasiens. Resume, p. 18.
