A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
37 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 26 33. Tabi Hőjegihegy (Somogy vármegye). T. R OTH tőbányatanácsos az 1881-ik őszi felvétele alkalmából a Hőjegihegy K-i lejtőjén, a 260 m. magas Csibehegy ENy-i lejtőjén, végre az Újhegy ENy-i lejtőjén találta meg a pannóniai képződményeket. E föltárásokra vonatkozólag az alábbiakat volt szíves följegyzései alapján közlésre átengedni. A Hőjegihegy Tabtól K-re van. Ennek a K-i oldalán lefutó árokban a lösz alatt, fölülről lefelé a pannóniai emeletnek következő rétegei vannak a balparton föltárva: a) lösz 2 m.; alatta b) sárga agyagos, csillámos homok, gyenge — világoskék — agyagbetelepedéssel, kb. 60 cm.; c) kék, helyenként sárgás agyag, feketés agyag közfekvetekkel, kb. 40 cm.; d) meddőnek látszó, világos sárgásszürke, kissé agyagos csillámos homok, helyenként homokkővé szilárdulva s itt-ott gyenge agyag közfekvetekkel, kb. 65 cm.; e) meddőnek látszó világos kékesszürke és meszes agyag, kb. 65 cm.; f) meddőnek látszó világossárga és kékesszürke, csillámos homokos, lágy márga; világos kékesszürke, kevéssé homokos, rétegzett közfekvetekkel és kemény meszes homokkőbetelepedéssel, kb. 2"5 m.; g) világos kékesszürke, kemény, repedéses agyag, elszenesedett növényi maradványokkal s apró csigákkal, kb. 19 cm. Ebből a következőket határozhattam meg: 1. Drcissensia serbica BRUS.? 3. Prosodacna Vutskitsi BRUS. sp. 2. Unió ind. sp. töredékek. 4. Planorbis sp. (cfr. Margói LÖRENT.) h) sárgásszürke homok Congeria és Cardium-félék lenyomataival, kb. 25 cm. i) világos kékesszürke és feketés agyag, kb. 47 cm.; k) szürkéssárga, Unom, rétegzett csillámos, helyenként agyagos homok, felső részében gyenge feketés agyag, lefelé pedig porhanyó homokkő közfekvetekkel, kb. 8 m. E homokkomplexus legalsó részébe agyagréteg van települve és ez alatt a homokban sok kövület van, melyekből a következőket határozhattam meg: 1 .Congeria spinicrista LÖRENT. 6.Bythinia Clessini BRUS. (20 db.) 2. Limnocardium ochetophorum BRUS. sp. 7. Vivipara sp. 3. Prosodacna Vutskitsi BRUS. sp. 8. Micromelania sp. 4. Unió ind. sp. töredékek. 9. Valvata unicarinata LÖRENT. (3 db.) 5. Planorbis sp. 10. Ostracoda-k. A rétegek itt meglehetős meredeken 30—40°-al dőlnek DNy-ra (14—15 h.). Az árok elején discordansan lösz fedi, mely itt némi rétegességet mutat. A Hőjegihegy árkának jobb lejtőjén a rétegsorozat felülről lefelé a következő: a) sárga lösz (lejebb homokosabb) löszcsigákkal; b) szürkéssárga csillámos homok, sötétszürke homokkőgumókkal, melyeken és melyekben kövületek vannak, kb. 12—13 cm. Ebből a homokból a következő kövületeket határozhattam meg:
