A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Lörenthey Imre: Adatok a balatonmelléki pannóniai korú rétegek faunájához és stratigrafiai helyzetéhez
38 Adatok a, balatonmelléki pannóniai koiú rétegek faunájához. 26 1. Dreissensia serbica BRUS. 5. Melanopsis decollata STOL. 2. » Dobrei BRUS. 6. Bythinia Clessini BRUS. 3. Prosodacna Vutskitsi BRUS. sp. 7. Vivipara knrdensis LÖRENT. 4. Hydrobia syrmica NEUM. 8. Neritina sp. A homokkó'gumókból pedig a következőket: 1. Congeria Neumayri ANDR.? 10. Melanopsis decollala STOL. (igen sok). 2. Dreissensia serbica BRUS. 11 .Hydrobia syrmica NEUM. 3. » Dobrei BRUS. 12. Pyrgula Toroki LÖRENT. 4.Monodacna simplex F UCHS sp. 13. Micromelania Schwabenaui FUCIIS sp. 5. Prosodacna Vutskitsi BRUS. sp. 14. Bythinia Clessini BRUS. 6. Limnocardium Szabói LÖRENT. 15. Vivipara balatonica NEUM. 7. » vicinum F UCHS sp. 16. » sp. 8. Unió ind. sp. 17. Valvata sp. (cfr. simplex F UCHS). 9. Planorbis sp. (cfr. Margói LÖRENT.) 18. Neritina (Clithon) sp. c) kékes, lefelé feketés agyag, a kettő között vékony szalagocska alakjában elszenesedett növényi maradványok. Ebben Unió-kat tartalmazó márgagumók vannak, kb. 14 —15 cm.; d) világos kékesszürke csillámos homok, kb. 16 cm., mely átmegy e) világos kékesszürke és sárgás homokos agyagba, mely kb. 17 cm. vastag s kis márgás mészkőgumókat zár magába; f) szürke és sárga agyag és homok váltakozó erei, ugyancsak kis mészmárga és homokkőgumókkal s homokkőzárványokkal, szenesedett növényi maradványokkal; az egész kb. 1 m. E rétegből a következő kövületeket határoztam meg: \. Prosodacna Vutskitsi BRUS. sp. 2. Limnocardium Szabói LÖRENT. 3. Helix sp. (cfr. Tacheocampylaea) Doderleini BRUS. g) Világos kékesszürke, sárgásán pettyezett agyagos homok, mely lefelé tiszta agyagba megy át, míg legalul újra kissé homokossá lesz; kb. 35 m. Ebben rossz megtartási állapotban lévő Helix, Limnaeus és Planorb is-ok vannak. E réteg megfelel a bal lejtő g—i rétegeinek. A rétegek KDK-ről csaknem K-re dőlnek. T. RoTH-nak 1871. gyűjtéséből ugyaninnen a Hőjegihegy K-i lejtőjén lefutó árokból elég gazdag anyag került a Földtani Intézetbe, melyekről nincs följegyezve, hogy melyik partból s rétegből valók. A beléjök és reájok tapadt anyagból következtetve finom homokból valók. Ez anyagból a következőket határoztam meg: 1 .Congeria Neumayri ANDR. 7. Melanopsis decollata STOL. (gyakori). 2. Dreissensia serbica BRUS. 8. » (Lyrcaea)cylindrica STOL.? 3. Dreissensiomya ind. sp. (töred.) 4. Prosodacna Vutskitsi BRUS. sp. 9. Prosostkenia sepulcralis PARTSCH. 5.Unió ind. sp. (töredék.) 10.Micromelania laevis F UCHS sp.? 6 .Planorbis Margói LÖRENT. (néhány.) 11. Neritina (Clithon) crenulata KLEIN.
