A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 4. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Halaváts Gyula: A balatonmelléki pontusi korú rétegek faunája
61 a balatonmelléki rétegekben előforduló viviparákat is besorozta a tőle fölállított fejlődési sorozatokba, s ennek következtében a balatonmelléki üledékeket a középső és alsó levantei emelettel párhuzamosította (1. c. pag. 89) s ezáltal, rövid időre, nagy zavarnak lett okozója. Ez a zavar lett szülőanyja a pannóniai rétegek névnek, melylyel a magyar geologusok egyrésze azokat az üledékeket akarta megjelölni, melyekről kétséges, hogy pontusi vagy levantei korúak e ? 1 Ez a zavarodás azonban nem tartott sokáig. Csakhamar bebizonyosodott, hogy a balatonmelléki viviparákat tartalmazó rétegek igen is határozottan pontusi és nem levantei, vagy valamelyes határozatlan korúak, s a pannóniai rétegek neve használaton kívül helyeztetett s oda került, a hová való: a feledés sírjába. Annál meglepőbb lett az, hogy újabban dr. LŐRENTHEI I. jónak látja ezt a megérdemelt sorsára jutott, elfeledett nevet föleleveníteni 3 s a pontusi emelet helyett használni, okul azt adván, hogy a pontusi rétegek neve alatt olyan orosz üledék szerepel, mely a mi felső-pontusi emeletünkkel egykorú s így ez a név nem lehet annak a nagy rétegsorozatnak a neve, mely nálunk a szarmata emelet fedőjében van meg. Ez azonban nem áll, mert BARBOT DE MARNY a pontusi emelet nevet az odesszai mészkő s ezzel egykorú rétegekre alkamazta, melyeket ő a bécsi niedencze congeriás rétegeivel párhuzamosított, a bécsi medenczében pedig a felsőpontusi emelet nincs meg. Ennek a nézetnek hódol R. HOERNES is egyik újabb közleményében. 3 De ha LŐRENTHEI csak azért nem akarja a «pontusi rétegek» nevét a mi rétegcsoportunkra alkalmazni, mert (szerinte) e név csak egyik alcsoport megjelölésére lőn teremtve, s így a rész neve az egészet nem fejezheti ki: akkor mért választotta ép a «pannóniai rétegek» nevet? a mely olyan rétegeket akart megjelölni, melyekről kétséges, hogy a pontusi vagy a levantei időben rakodtak-e le. Az e névhez fűződő fogalom tehát jóval tágabb amannál, s így még kevésbbé alkalmazható a pontusi emelet megjelölésére, még akkor se, ha eltekintünk attól hogy a pannóniai rétegek nevének fogalma nagyon ingadozó. LŐRENTHEI, mint tekintélyre, hivatkozik SUESS E.: Das Antlitz der Erde» czímű műve I. köt. 422. lapján lévő paszusra De nem veszi tekintetbe e mű megjelenésének dátumát. Azt pedig - úgy látszik nem tudja, hogy SÜESS E. később maga is elejté a «pannóniai Stufe» nevet, s idézett műve II. köt. 384. lapján a «pontische Stufe» nevet használja már. Föltéve azonban, de meg nem engedve azt, hogy tényleg a pontusi rétegekneve a mi rétegösszletünknek csak egyik részével párhuzamosítható üledékre vonatkozik, még akkor sem lehetek, czélszerűségi okokból, LöRENTHEi-vel egy véleményén, mert teljesen feleslegesnek tartom az új név meghonosítását, s ekkép a szinonimok szaporítását. A pontusi rétegek, vagy pontusi emelet neve ma már mindenkitől nem a rész, hanem az egész megjelölésére használtatik, ekkép van elterjedve a köztudatban, a tankönyvekben, úgy hogy czélszerűségi okokból megtartandónak tartom és teljesen feleslegesnek új nevek csináiását. Nem ez volna az első eset 1 L. T. ROTH L.: Kismarton vidéke, 38. 1. 2 Foraminiferen der Pannonischen Stufe Ungarns; Neues Jahrb. für Miner. Geoh Jg. 1900. Bd. II, pag. 99 és Die Pannonische Fauna von Budapest; Palaeontographica, Bd. XLV1II [1902], pag. 137. 3 Die vorpontische Erosion; Sitzber. d k. Akad. d. Wiss. Bd. CIX, pag. 831.
