A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. kötet - A Balatonnak és környékének fizikai földrajza. 1. rész: A Balaton környékének földrajzi leírása, orografiája és geologiája. Függelék: A Balatonmellék palaeontológiája 3. kötet (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1911)
Arthaber Gusztáv: A déli Bakony werfeni rétegeiből és kagylómeszéből származó új cephalopoda-faunájának revíziója
PALAEONTOLOGIAI RÉSZ. Aspidites enrasiaticus FRECH. I. tábla, 1 a—c. ábrák. Ebből az érdekes tipusból egyetlen példány van, ez is hiányos állapotban; egyik bakonyi kirándulása alkalmával FRECH FRIGYES breslaui tanár találta. Leghosszabb átmérője 35 '"Ím Kanyarulatának magassága a lakókamra végén . . 18 » » vastagsága » » » . . 9 » Köldökátmérője 4 » Alakja igen szűken köldöközött és sima, gyorsan növekedő kanyarulatai vannak. Oldalai körülbelül a kanyarulatmagasság első harmadában vannak a legerősebben kiduzzadva és a külső rész felé gyorsan vékonyodnak, jóval kisebb mértékben a köldökperem felé, a mely lekerekített, a köldökfal alacsony és függélyes ; a szegélyperemek élesek és szögletesek, a külső rész keskeny és sima. Varrata lapos ívszerű lefutású, és a testoldalon két oldalkarélyból (Laterallobus) és egy nagy széles segítőelemből áll. A külső karély (Externlobus) alacsony, széles, az alján mindkét szárnya fogazott és már egészen a testoldalon fekszik; a mediális kidudorodás keskeny és magas. Az első oldalkarély széles és mély, a második tetemesen rövidebb, de hasonló szélességű ; mindkettő alul fogazott ; a fiókkarély (Auxiliarlobus) az egész szabadon maradt tért elfoglalja egész a köldökvarratig, hiányos állapota miatt azonban pontosan meg nem figyelhettem, hogy vájjon a fogazottságnak van-e rajta nyoma vagy nincs. Nyergei keskenyek, magasak, épszélűek, tetemesebben csak a második oldalnyereg szélesedik ki. Az indiai alakokkal való rokonságáról ezt írja nekem FRECH tanár: «A Felső-Örsnél talált töredék nevezetes módon megegyezik egy saltrangei — úgy látszik — leiratlan alakkal. A különbségeket — a kissé szűkebb köldököt és a fiókkarélyok gyengébb kiképződését — a bakonyi alakon igen könynyen kimagyarázhatjuk a példány kisebb voltából. Daczára a nagy távolságnak, s az egész csekély korbeli különbségnek, 1 mindkét darabot azonos fajnak 2 tartom. 1 A Tirolites cassianus zónája megfelel az alsó-triasz egész felső felének; az indiai darab NOETLING által felállított zónából, az Aspidites (Koninckites) volutus zónájából származik, vagyis az alsó-triasz közepéből; gyűjtötte NOETLING. 2 A Afeekoceras ca-brilense Mojs. fajnak hasonló alakja mellett, teljesen eltérő varrata van.
